Robbanni készül egy behemót napfolt, ami szinte egyenesen a Föld felé néz
A látványos események igen gyakoriak a Nap felszínén, de ezeket nem mindig van lehetőségünk megfigyelni.
#tudomány
Videón a szimuláció: így alakulhatott ki a Hold egy hatalmas ütközés után
A kutatók új elméletet állítottak fel a Hold keletkezéséről, az égitest belső szerkezete is másmilyen lehet, mint eddig gondoltuk.
Rájöttek, hogyan kapcsolhatók össze gyorsan a molekulák – ezért ítélték oda idén a kémiai Nobel-díjat
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia döntése értelmében az idei kémiai Nobel-díjat Carolyn R. Bertozzi, Morten Meldal és K. Barry Sharpless kapta meg.
Lesz őszi-téli hulláma idén a koronavírus-járványnak?
A jelek szerint három, vagy akár annál is több variáns fertőzheti az embereket az idei járványszezonban, azt viszont még nem tudni, hogy a kórházi ellátásra szorulók számát ezek növelni fogják-e.
Látványos újítás a napelemeknél: jönnek a színes panelek
Eddig úgy tűnt, meg kell barátkozni azzal, hogy a napelemek unalmasan szürkéskékek, esetleg fekete színűek. Azonban színesek is lehetnek, és még nagyobb teljesítményvesztéssel sem kell számolni. Kínai kutatók a természettől lesték el a megoldást.
Ahol a templom volt a NAV, a kőből készült WC pedig a luxust jelentette
A történelem egyik legjelentősebb társadalma több mint 3000 éven át létezett, habár belső és külső krízisek rendre megpróbálták kikezdeni. Az ókori Egyiptom előkelőségeiről már sokat tudunk, de vajon hogyan éltek a hétköznapi emberek – a köztisztviselő, az orvos vagy a gazda? Ennek járt utána a Viasat History legújabb dokumentumsorozata, az Ókori Egyiptom: Egy birodalom krónikái. A csatornánál ígérik, nemzetközi szaktekintélyek, légi felvételek, 3D-s grafikák és újrajátszások segítségével láthatjuk az ókori Egyiptom hétköznapjait.
30 éve ezen a napon halt meg a zseniális magyar tudós, aki Hold-radarjával először mérte meg pontosan a Föld és a Hold távolságát
Harminc éve, 1992. október 4-én halt meg Bay Zoltán magyar-amerikai fizikus, a múlt század egyik legkiválóbb tudósa, az első Hold-radar kidolgozója, aki először mérte meg pontosan a Föld–Hold távolságot.
„Én biztosan nem vagyok olyan szinten, mint ezek az emberek”
Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus is meglepetéssel, de nagy örömmel fogadta a hírt, hogy úttörő kvantumfizikai kutatásaikért nekik ítélték az idei fizikai Nobel-díjat.
Gyakoribb lehet a családokban a hosszú Covid, és nem tudni, miért
A német kutatók vizsgálata szerint ha valaki hosszú Covidtól szenved, akkor jó eséllyel a vele egy háztartásban élők közül valaki szintén hasonló tüneteket fog produkálni.
Jó tudni: a többiek jobban figyelnek ránk és jobban szeretnek, mint hinnénk
Nem látunk bele mások fejébe, de ez nem ok a kétségbeesésre.
Ausztrália lehet az első ország a világon, ahol nem hal ki több állat
Az ausztrál kormány azt tervezi, hogy egy törvénymódosítással 110 ritka állat- és növényfaj kihalását akadályozza meg.
Kiosztották az idei fizikai Nobelt, a kvantuminformatika úttörőit díjazták
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
10 000 km-es csóva képződött az aszteroida mögött, amibe a NASA belevezetett egy űrszondát
A tudósok még vizsgálják, pontosan milyen hatása volt az űrszondának arra az aszteroidára, aminek szeptember végén ütközött neki, de az már biztos, hogy egy jókora adag törmelék szabadult ki belőle.
Új tünetet okoz a koronavírus, erre figyeljen oda most
Az a vírus, ami az idei télen okozhatja az esetszámok emelkedését, új tünetet is okoz a fertőzésnél.
Tudós, celeb, zseni – Stephen Hawking élete, 2. rész: Newton, Einstein, a gumilepedő és a Simpson család
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
Mintha vér folyna egy antarktiszi vízesésből – de mi okozza ezt?
A különös természeti jelenségek az Antarktiszon sem ritkák. De az Blood Falls néven emlegetett vízesés még ezen belül is szokatlan látvány.
Kihalás és evolúció: Svante Pääbo svéd genetikus kapta az idei orvosi Nobel-díjat
Svante Pääbo svéd genetikus kapja az idei orvosi-élettani Nobel-díjat az evolúciós genetika területén elért eredményeiért – jelentették be hétfőn a stockholmi Karolinska Intézetben.
A dinoszauruszokat kipusztító aszteroida is eltörpül a Földet eltaláló legnagyobb égitest mellett
Az amerikai Rochesteri Egyetem kutatói szerint nem 15, hanem 25 kilométer átmérőjű volt az az aszteroida, amely 250–280 kilométeres krátert hozott létre.
Napi 2–3 csésze kávénak egészen meglepő hatása lehet, az sem baj, ha koffeinmentes
A kávénak sokféle pozitív hatása lehet, és ugyanezt erősítik meg ausztrál kutatók is egy új tanulmányban. Állítólag még a koffeinmentes változat is képes jót tenni a szervezetnek.
Most éppen a hurrikán tett keresztbe a NASA „elátkozott” Hold-programjának
Novemberre halasztják az Orion űrhajó többször meghiúsult tesztrepülését.