szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Világviszonylatban is újnak számító, a ma alkalmazott legkorszerűbb technikával, úgynevezett orbitális aterektómiával végeztek végtagmentő katéteres érműtétet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert klinikai központjában – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.

A közlemény szerint a világon néhány éve használt eljárás Magyarországon még újdonságnak számít, az elsősorban a szívkoszorúerek meszes szűkületeinek kezelésére kifejlesztett eszköz hazai alkalmazását csak a közelmúltban kezdték meg. A technikát végtagi keringési betegség gyógyításához Közép-Európában az SZTE invazív kardiológiai munkacsoportja alkalmazta elsőként. A sikeres beavatkozást Ruzsa Zoltán részlegvezető egyetemi docens és Jambrik Zoltán egyetemi adjunktus végezte.

Speciális reaktort fejlesztettek Szegeden, a szennyvízből csinálnak energiahordozót

A szegedi kutatók vezetésével egy olyan termokémiai reaktor készült, ami képes a szennyvíziszap és más biomassza kezelésére.

A 66 éves férfi bal lábának súlyos keringési zavarát az azt ellátó ütőér idült elzáródása okozta. E betegség a végtag üszkösödéhez, illetve amputációhoz vezethet. A láb megmentéséhez a keringési viszonyok javítását szolgáló éren belül elvégzett katéteres érplasztikai beavatkozásra volt szükség. A súlyos elmeszesedés azonban nem tette lehetővé a ma már hagyományosnak tekinthető ballonos tágítást, és az eret nyitva tartó fém- vagy műanyag cső, sztent beültetést, mivel az eredményes kezeléshez először a szűkületet okozó mésztömeg eltávolítására van szükség.

Az orbitális atherektómia során egy éren belüli fúróegységet használnak. Gyémántszemcsékkel borított csiszolófeje körkörösen forogva csiszolja le az érfalba lerakódott mészkristályokat. A meszes plakk parányi mikroszemcsékre töredezik szét, amelyeket a vérkeringés egyszerűen kimos az érből.

Különösen viselkedő fehérjéket találtak magyar kutatók, a betegségekhez van közük

Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói arra eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó S100 fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él", azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.

A súlyos szívbetegségeket okozó koszorúér betegséghez hasonlóan egyre elterjedtebbé válik a végtagi ütőerek megbetegedése. Kialakulására nagymértékben hajlamosít az egyre több embernél előforduló magasvérnyomás-betegség, a cukorbetegség, a mozgásszegény életforma és a dohányzás.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!