Cambridge-i kutatók számoltak be korábban róla, hogy az emberiség már átélt egyszer egy valóban pocsék évet – de olyat, amihez foghatót még soha senki nem tapasztalhatott meg. Ezt az eseményt azonban nem egy járvány vagy háború váltotta ki: az egésznek egy égi jelenséghez van köze.

A témában most a Newsweek merült el jobban, hogy felidézze azokat a kutatási anyagokat, amikből részletesen megismerhető, miért is volt a világtörténelem eddigi legrosszabb éve 536. Merthogy az egész ehhez a dátumhoz köthető.

Az események hátterében egy különös, lepelszerű képződmény állt, ami több mint 18 hónapra sötétbe borította az eget. De nem ám csupán néhány régióban: hasonló körülmények voltak tapasztalhatók Európa-szerte, sőt, a Közel-Keleten és Ázsia egyes részein is. A bizánci történetíró, Prokopiosz így fogalmazta meg a jelenséget:

a Nap világosság nélkül adott fényt úgy, ahogy a Hold is.

A Harvard Egyetem kutatója, Michael McCormick szerint a helyzet jellemzése igen visszafogottra sikerült. Ő ugyanis azt mondta: ez az időszak volt az egyik legszörnyűbb, amit ember átélhetett.

Az események miatt 536 nyarán mintegy 1,5-2,5 Celsius-fokkal hidegebb volt az idő, de olyan, amilyet évezredek óta nem látott a világ. A történtek miatt időjárási anomáliákból sem volt hiány: Kínában például a nyár közepén havazni kezdett, máshol, a mezőgazdaságot érintő nehézségek miatt, emberek éheztek.

A korabeli feljegyzések szerint 536 és 539 között egyáltalán nem készült kenyér.

Azt persze csak utólag sikerült megfejteni, mi válthatta ki a sötétség korszakát. Paul Mayewski, a Maine-i Egyetem gleccserkutatója McCormickkal közösen elemzett olyan jégmintákat, amik a Colle Gnifetti nevű gleccserből származtak. Ez Svájc és Olaszország határán fekszik. A kutatók fúrással mintát vettek a jégrétegből (ami a rétegződés okán a jóval korábbi állapotot is megőrzi), és meglepetésükre hamura utaló nyomok került elő. További mintavételek vulkánkitörés nyomait mutatták.

Ezekből arra következtettek, hogy az 536-as izlandi kitörés állhatott az eseménysorozat mögött.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.