Gazdasági problémák, szigorodó előírások, aszály és az ukrán helyzet is tiltakozásokra sarkallta az utóbbi időben az európai agrártermelőket, de a szélsőjobb vagy populista erők is felbukkannak a képben.
Szerdától hétfőig csak nagyon korlátozottan lehet majd vasúton közlekedni az országban.
Mohammed Gobadlura két halálos ítéletet is kiszabtak: a másikat a bíróság amiatt rótta ki rá, mert „romlást terjesztett a Földön”. Ezt a kifejezést a teheráni rezsim rendszerint az ellenzékiekre alkalmazza.
Aleksandar Vucic köztársasági elnök szerint nem zajlik forradalom.
Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?
Iszlámábádban, Bejrútban, Athénban, Berlinben, Madridban is több ezren vonultak vasárnap az utcákra a palesztinok melletti szolidaritási tüntetésekre a gázai övezeti harcok leállítását követelve.
Szombaton is folytatódott az izraeli hadsereg péntek este kezdődött ellentámadása a Gázai övezetben, amely elsődleges célpontjai a Hamász palesztin terrorszervezet infrastruktúrája és vezetősége. Legalább 150 célpontot támadtak, a palesztinok szerint a nyolcezerhez közelít a gázai áldozatok száma. Közben a terroristák a palesztin foglyok szabadon bocsátását követelik a közel 300 izraeli túszért cserébe, akiket még október 7-én hurcoltak el Gázába.
A német kórházak azonnali pénzügyi segítséget követelnek, a kormány más megoldást ígér a magas infláció okozta válsághelyzet rendezésére.
Az utóbbi hónapokban az ellenzék többször is a kormány lemondását és előrehozott választások kiírását követelte.
A szervezők szerint 800 ezren vonultak utcára Barcelonában az elszakadást követelve.
Nincs könnyű helyzetben Emmanuel Macron, akinek néhány hónappal az újraválasztása után már a második zavargáshullámmal kell megküzdenie.
A rendőr által lelőtt 17 éves, algériai származású fiú nagymamája szerint a tüntetők visszaélnek az unokája nevével, és halálát csak ürügyként használják az erőszakra.
Svájcban, a francia határhoz közeli Lausanne-ban is törnek-zúznak a tüntetők, miközben Franciaországban egyre brutálisabbak a zavargások.
A szervezet szerint azért van szükség erre a szótárra, hogy mindenki értse a kormány kommunikációját.
A szerb államfő az állandósult belgrádi tömegtüntetések hatására hozhatta meg ezt a döntést, talán nem függetlenül attól, hogy a hétvégén már az ő távozását is követelték a demonstrálók.
A Belügyminisztérium előtt tartják a legnagyobb tüntetést, de ezúttal több vidéki városba is demonstrációt hirdettek meg.
A Belügyminisztérium reméli, hogy az ellenzéki pártok is készek az együttműködésre és a konstruktív párbeszédre. Más jogszabályi változtatások előtt nemigen hívják egyeztetésre a pártokat, most az újabb diáktüntetés árnyékában megtették.
Kész tárgyalni a szakszervezetekkel fizetésemelésről, a javak jobb elosztásáról, a munkakörülmények javításáról. A szakszervezetek viszont továbbra se kérnek a francia elnökből.
A végletekig kiéleződött a jogi reformra készülő Netanjahu-kormány és az ellenzék hadakozása. Szakértők szerint Izrael soha nem volt annyira megosztott, mint most, és ez rendkívüli veszélybe sodorhatja az országot, miközben Ciszjordánia lángba borul, és már a harmadik palesztin intifáda kitöréséről beszélnek.
Nem akart sokat kockáztatni, végül éppen csak megúszta a bukást a francia kormány, amely különleges eljárással emelte törvényerőre a nyugdíjreformot. Emmanuel Macron államfő forró tavasz elé nézhet. A tüntetések olyan hevessé váltak, hogy miattuk III. Károly brit király is lemondta a vasárnapra tervezett franciaországi látogatását.
