Traktorok Németországban, traktorok Romániában – Miért tüntetnek Európa-szerte a gazdák?
Gazdasági problémák, szigorodó előírások, aszály és az ukrán helyzet is tiltakozásokra sarkallta az utóbbi időben az európai agrártermelőket, de a szélsőjobb vagy populista erők is felbukkannak a képben.
Százezrek vonultak a német nagyvárosok utcáira a hétvégén az Alternatíva Németországért (AfD) szélsőjobboldali parlamenti párt és annak idegenellenes álláspontja elleni tiltakozás jeléül. A tüntetések azt követően kezdődtek, hogy kiderült: novemberben egy Potsdamban tartott találkozón AfD-s és a konzervatív Kereszténydemokrata Unióhoz (CDU) tartozó politikusok is megjelentek; a résztvevők egyebek között az úgynevezett visszavándorlással, vagyis a bevándorlók és a kisebbségek, köztük a német állampolgársággal is rendelkezők kiutasításával foglalkoztak.
Noha a kiutasítások tervével kapcsolatos felháborodás volt a szélsőjobb elleni hétvégi tüntetések közvetlen indoka, de az előzmények között hangsúlyosan szerepel az is, hogy az AfD minden erejével tüzelte a december óta tartó, szinte minden német nagyvárosban egyre dühösebb gazdatüntetéseket, és próbálta maga mellé állítani az elégedetlen tömeget. A szélsőjobb agresszív mozgolódása pedig sokakban kiverte a biztosítékot.
„Nincs több pénz" - mondta a tüntető gazdáknak a német pénzügyminiszter
A leghangosabb fújolást Christian Lindner akkor kapta, amikor az Ukrajnának nyújtott támogatásokról beszélt.
A gazdák megmozdulásának okai
Január 8-án traktoros demonstrációkat, útlezárásokat is magában foglaló, egyhetes országos tüntetéssorozatot indítottak a mezőgazdasági adókedvezmények és üzemanyag-támogatások jelentős csökkentése miatt tiltakozó gazdák Németországban. A januári megmozdulásnak megvolt a decemberi előszele, mikor is a feldühödött termelők trágyát szórtak szét Berlin utcáin.
Január közepén a mezőgazdasági termelők traktoros konvojjal zárták el az autópályákhoz vezető bekötőutakat és Berlin főbb csomópontjait, emellett például Hamburgban, Münchenben, Bonnban is az utcára mentek a termelők, továbbá elzárták a Volkswagen emdeni üzemének bejáratát. Csatlakoztak hozzájuk az árufuvarozók is, akik a teherautókra kivetett útdíjak tervezett emelése miatt vonultak utcára. A tüntetés kitartott egészen a hét végéig, majd a Német Gazdaszövetség január 15-től újabb tiltakozásokba kezdett Berlinben. Az akciók minden tartományban fennakadásokat okoztak, beleértve az országhatárokat is.
Noha a német kormány már a decemberi megmozdulás után módosította az idei szövetségi költségvetésben a mezőgazdasági támogatások csökkentésére vonatkozó tervezetét, azonban az új javaslat – amelynek értelmében mégsem törlik el a mezőgazdasági járművek gépjárműadó-mentességét, valamint a dízelüzemanyagokra vonatkozó adókedvezmények csökkentését három évre szakaszolják – nem győzte meg a gazdákat, akik ragaszkodtak a támogatások csökkentését célzó tervek teljes visszavonásához.
Szerintük ugyanis kigazdálkodhatatlan összeget jelenthet, hogy például magasabb környezetszennyezési díjat kell fizetniük, miközben többet kell költeniük üzemanyagra.
Különösen egy olyan időszakban érinti ez őket érzékenyen, amikor épp csak túl vannak egy energiaválságon és a pandémián, és sokan a megélhetésükért küzdenek.
Mitől lett ennyire dühös Németország?
Tüntető mozdonyvezetők, felhergelődött gazdák, védekező kormány és az általános elégedetlenségből profitáló szélsőjobboldali AfD. Mégis mi folyik Németországban?
Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy "puccsról fantáziáló, nacionalista jelképeket mutogató" szélsőjobboldali csoportok megpróbálhatnak tőkét kovácsolni a gazdatüntetésekből, kihasználva az elégedetlenséget, és felszólított a "demokrácia védelmére" is.
Joachim Rukwied, a gazdaszövetség elnöke ugyanakkor a Bild am Sonntag című lapnak már a tüntetések alatt kijelentette, hogy elutasítják a szélsőséges csoportok csatlakozását a tüntetésekhez.
A német szélsőjobbnak, ráadásul nem is kell túl kreatívnak lennie, csak le kell másolniuk a már bevált holland modellt.
Hollandiában még 2019-ben a nitrogén-kibocsátásra vonatkozó rendelet, és az ezt követő gazdatiltakozások hívtak életre egy vidéki populista pártot (Farmerek és Polgárok Mozgalma), amely 2023 tavaszán váratlanul jól szerepelt a tartományi választásokon: az első helyen végzett, miután a 12 tartományban a legtöbb szavazatot kapta; a novemberi parlamenti választásokon pedig a hatodik helyre került.
Németország a szélsőjobboldali AfD a még nála is jobbra eső, antidemokratikus nézeteket valló csoportok hangos támogatását nyerte el, a csoportok pedig önállóan is népszerűbbek lettek, miközben az AfD három keletnémet tartományban is az első helyen áll. Az előretörésüket vizionáló félelmek tehát koránt sem légből kapottak.
„Nincs sör gazdák nélkül" - német gazdák tüntetnek az adókedvezményeik csökkentése ellen
A német alkancellár attól tart, hogy szélsőjobboldali csoportok igyekeznek majd tőkét kovácsolni a demonstrációkból.
Európa-szerte megmozdultak a gazdák
A németországit megelőzően jó pár európai országban tüntettek a termelők: Hollandiában 2019-ben egy, a nitrogén-kibocsátásról szóló bírósági döntés indított jelentős tüntetéshullámot. A termelők erősen kritizálták a kormánynak az állattenyésztésre szakosodó telepek bezárására, vagy az ott élő állatok számának csökkentésére irányuló terveit.
Belgiumban 2023 márciusában traktorkonvoj szállta meg Brüsszel uniós negyedét, zavart keltve a környéken.
Írországban decemberben volt tüntetés. A nitrogén-kibocsátással kapcsolatos rendelkezésre válaszul a tejtermelők a teheneikkel együtt vonultak három különböző kormányzati épület elé, szintén a környezetvédelmi rendelkezések túlzó szigorát kifogásolva.
Spanyolországban 2023-as évet rekordmelegnek könyvelték, a kormány azonban a szintén rekord aszály miatt korlátozást jelentett be arra, hogy a gazdák mennyi vizet emelhetnek ki a Tajo folyóból az ország délkeleti részén található mezőgazdasági területek öntözésére, ezért január 11-én több ezer tiltakozó gazdálkodó vonult az utcára.
Francia gazdák is tiltakoznak
A francia mezőgazdasági termelők képviselői hétfőn a kormányzattal való találkozó előtt a tüntetések kiterjesztésével fenyegetőztek, miután a múlt héten a németországi tiltakozásokhoz hasonlóan Franciaország egyes részein szintén utakat zártak le a termelők.
A francia gazdák a mezőgazdasági gépek üzemanyagára kivetett adót, az olcsó importot, a víztárolással kapcsolatos problémákat, az élelmiszer-kiskereskedőknek a magas inflációs időszakot követően fokozódó árnyomását, valamint a bürokráciát említik legfőbb sérelmeik között, hasonlóan más európai termelőkhöz.
Az Európai Unió legnagyobb mezőgazdaságában sok gazda pénzügyi nehézségekkel küzd, miközben állításuk szerint megélhetésük veszélyben van.
A helyzet a francia kormányzat részéről szintén jelentős politikai kockázatokat tartogat. Emmanuel Macron próbálja is elkerülni, hogy a júniusi európai parlamenti választások előtt a szélsőjobboldal további támogatást kapjon a gazdáktól. A fokozódó gazdatüntetések hatásától tartva a kormány visszavonta a héten megvitatni tervezett mezőgazdasági törvénytervezetet, és hétfő délután megbeszélésre hívta a gazdák képviselőit. A megbeszélés nem járt átütő sikerrel, ezért a francia gazdálkodók folytatják a tiltakozásokat a kormány tervezett intézkedései ellen – mondták a szakszervezeti képviselők a Reutersnek, miután Gabriel Attal miniszterelnökkel és Marc Fesneau mezőgazdasági miniszterrel tárgyaltak a tüntetések okairól.
A németországi tiltakozáshoz hasonlóan Franciaországban is a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését és a környezet védelmét célzó szabályozás túlzó terheit kifogásolják legerőteljesebben a gazdák, emellett a bürokrácia csökkentését célzó intézkedéseket is követelnek.
Ugyanakkor a német és francia tüntetések arra is rámutattak, hogy a mérsékelt konzervatív pártok is megosztottak Európában. Tavaly az Európai Parlamentben az Európai Néppártnak majdnem sikerült megakadályoznia, hogy elfogadják a természet helyreállításáról szóló uniós jogszabályt, amely az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen által is támogatott európai Zöld megállapodás egyik alappillére, és amelyet a jobbközép frakció korábban támogatott.
Román gazdatiltakozások
Romániában január második hetében szintén jelentős, útlezárásokkal járó országos tüntetésbe kezdtek a gazdák és fuvarozók. Január 15-én több gazdaszervezet egy 13 pontos intézkedéscsomagról állapodott meg a mezőgazdasági miniszterrel, vezetőik pedig bejelentették, hogy részükről a tiltakozás véget ért. Ezzel szemben más gazdák folytatják a tüntetést, amíg a fuvarozók követelései nem teljesülnek, saját követeléslistájukat pedig 76 pontosra terjesztették ki, és átadták a kormánynak.
A tiltakozások befejezésének feltételéül szabták egyebek között a kamionok számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás árának csökkentését és a hektáronkénti állami támogatás megemelését.
A listán szerepel még, hogy az aszály okozta veszteségek állami kompenzálását emelje a kormány, és törölje el a gázolaj jövedéki adóját. Emellett a tiltakozók egyenlő versenyfeltételeket kérnek a szállításban, azaz egy olyan dömpingellenes törvényt, amely bünteti azokat a fuvarozó cégeket, amelyek önköltségi ár alatt kínálják a szolgáltatásaikat. Szükségesnek látják ehhez egy minimális referenciatarifa bevezetését is Spanyolország és Magyarország mintájára.
A mezőgazdasági miniszter az újabb követeléseket uszításnak nevezte, és elutasította.
Mindezeken túl vasárnap a három országos gazdaszervezetet tömörítő a Szövetség a Mezőgazdaságért és Együttműködésért (AAC) nevű romániai gazdaszövetség nyílt levélben sürgette a román államfőt, a miniszterelnököt és a mezőgazdasági minisztert, hogy a román gazdák érdekeit érvényesítsék az uniós agrárminiszterek soron következő, keddi ülésén, ahol várhatóan az ukrán termékek vámmentességének meghosszabbítása is napirendre kerül.
A román gazdaszövetség szerint olyan európai rendszert kell kidolgozni április végéig, amely még az EU-ba történő belépés előtt azonosítja minden behozott ukrán mezőgazdasági termék rendeltetési helyét. Az AAC szerint belépéskor és kilépéskor végzett mérésekkel kell garantálni azt, hogy az ukrán termékek nem maradtak az útvonalon.
Az AAC behozatali küszöbérték meghatározását követeli minden mezőgazdasági termékre a 2021-22-es átlagok alapján. Azt szeretnék, hogy ezek felett az EU ne engedélyezzen importot, csak tranzitot az ukrán áruk számára, a termék távozását pedig valós idejű elektronikus vámzárral ellenőrizzék, továbbá GPS-szel kövessék figyelemmel a szállítmány esetleges letérését a kijelölt útvonalról, vagy a jármű indokolatlan megállását.
A román gazdaszövetség szerint a tiltakozó megmozdulások következő szakasza az lesz, amikor az elégedetlen gazdálkodók az uniós tagállamok többségéből Brüsszelbe utaznak, hogy megbénítsák az uniós intézmények működését.
A lengyel fuvarozókkal és gazdákkal sikerült megállapodni
November eleje óta, közel másfél hónapig tiltakoztak a fuvarozók a lengyel-ukrán határnál, míg végül múlt kedden sikerült részlegesen megállapodniuk a kormánnyal, így március 1-jéig felfüggesztik tiltakozásukat, mintegy "időt adva az új kormánynak a munkára".
A lengyel sofőrök azt követelik, hogy az Európai Unió állítsa vissza azt a szállítmányozási rendszert, amely az ukrán fuvarozó cégek számára engedélyhez köti, hogy az unióban működhessenek. A rendszert az ukrajnai háború kezdete után az európai uniós intézkedések keretében függesztették fel.
A lengyel sofőrök a kormánnyal abban is megállapodtak, hogy több lesz a közúti ellenőrzés, amely kiszűri azokat az ukrán teherautósofőröket, akik olyan szolgáltatásokat végeznek, amelyekről az EU és Ukrajna közötti megállapodás nem rendelkezik.
Lengyelország és Ukrajna korábban megállapodott az Ukrajnában élő, EU-ban regisztrált járművezetők helyzetének megkönnyítéséről. A lengyel kamionosok azonban azt is követelik a kormánytól, hogy tartassák is be az elfogadott megállapodásokat. Emellett folytatódjanak a tárgyalások az Európai Bizottsággal a lengyel fuvarozó cégek pénzügyi támogatásáról.
November végén a nagy forgalmú medykai lengyel-ukrán határátkelőnél a lengyel gazdák is tiltakozni kezdtek. Az akciót azonban január 6-án a lengyel agrárügyi tárcával kötött megállapodást követően felfüggesztették. A mezőgazdasági miniszter elfogadta mindhárom – a kukoricát érintő támogatásokra, a likviditási hitelek növelésére és a mezőgazdasági adó 2023-as szinten tartására vonatkozó – követelésüket.
A tönk szélére került magyar fuvarozók megmentése nemcsak Brüsszelen, hanem Budapesten is múlik
A magyar kormány évekig külpolitikai érdekek mentén osztogatta szakajtószám a fuvarengedélyeket EU-n kívüli országoknak, a magyar fuvarozók érdekeit figyelmen kívül hagyva. Immár látszik szándék a változtatásra, de most az Unió engedte be korlátozás nélkül az olcsón dolgozó ukrán fuvarozókat.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
