Az elmúlt évek legnagyobb civil megmozdulása zajlott péntek este a Hősök terén, az influenszerek által meghirdetett eseményen nagyjából negyvenezren vettek részt. Miután a szervezők bejelentették a demonstráció végét, a többség békésen távozott az Oktogon felé, néhány százan pedig a Fidesz Lendvay utcai székháza előtt néztek farkasszemet a rendőrökkel.
Azt reméli, hogy sok erőt tudnak majd adni ezzel a megmozdulással a bántalmazottaknak.
Továbbá kezdeményeznek egy találkozót civil szervezetekkel, szociális szakemberekkel annak érdekében, hogy elindulhasson egy olyan közös munka, amely valóban a gyerekek védelme érdekében jön létre, és azt kérik a politikai pártoktól, hogy maguk is alakítsanak gyermekvédelmi munkacsoportokat.
Mert korábban a bizottság elutasította az eutanáziával kapcsolatos népszavazási kezdeményezést.
A költő, író is reagált Havasi Bertalan miniszterelnöki szóvivő szavaira, aki szerint „reménytelen helyzetben lévő emberek kétségbeesett próbálkozásával a kormány nem foglalkozik”.
Odakint most szörnyek járnak – Kiállás az áldozatokért, a gyerekekért, az egészséges társadalomért, február 16-án, pénteken 18:00-kor a Hősök terén.
A püspöki konferencia körlevele a gondoskodást emeli ki az életvégi döntéssel szemben.
Közel száz tüntető megpróbálta áttörni a rendőrkordont. A demonstrálók füstbombákat dobáltak.
Lilu reagált Novák Katalin köztársasági elnök szavaira, aki szerint minden kegyelmi döntés a természeténél fogva megosztó.
Magyarországon az elmúlt években egyre több szakember figyelmeztet a demenciában szenvedők számának robbanásszerű emelkedésére, arról azonban, hogy a hozzátartozók min mennek keresztül, sokkal kevesebb szó esik. Most két cikkben – ez az első – azokat mutatjuk be, akik erejükön felül, gyakran hosszú éveken keresztül ápolták demenciában szenvedő hozzátartozójukat – míg végül a legtöbben belátták, hogy egyedül nem fog menni.
„Sajnos egészségügyi nehézségeim adódtak az alapbetegségemen túl is” – írja Karsai közösségi oldalán.
A holokauszt nemzetközi emléknapja, január 27. alkalmából Szinetár Dóra fontosnak érezte, hogy a gyűlöletkeltésről ismét megossza gondolatait.
Az író-filozófus halálának egy éves évfordulóján publikált, eddig nem látott interjút szemléztük. TGM többek között arról is beszél, hogy mi a baj a kapitalizmussal, miért reménytelen a magyar társadalom és miért teljesítmény, hogy Orbán Viktor még mindig miniszterelnök.
Robert Fico kormányfő szerint a koronavírus óta a cégek is rugalmasabban állnak a kérdéshez.
„Merjenek közbelépni, mert valakinek közbe kell, mert az az ember, akinek segítünk, bárkinek lehet az anyukája, apukája. Ezért, ha a mi szüleink lesznek rosszul, nekik is segítsen valaki, jusson esély minden embernek" – üzeni a 17 éves Juhász Alexandra, aki sikeresen újraélesztett egy férfit, miközben hazafelé tartott az iskolából.
A Jézus és a Szentistván név is elbukott, de az Annarózsa sikerrel járt.
Tüntető mozdonyvezetők, felhergelődött gazdák, védekező kormány és az általános elégedetlenségből profitáló szélsőjobboldali AfD. Mégis mi folyik Németországban?
A katolikus egyházfő diplomatáknak mondott hosszú újévi beszédet. Kifejtette egyebek mellett, hogy a háborúban a civil áldozatok nem "járulékos károk", hanem férfiak és nők, nevekkel és vezetéknevekkel, akik életüket vesztették, és hogy "összességében világszerte több mint 360 millió keresztény tapasztalja azt, hogy üldöztetésnek és megkülönböztetésnek van kitéve a hite miatt".
Lehet, hogy ön is találkozott már YouTube-on, TikTokon vagy Instagramon egy amerikai sráccal, aki elképesztő lelkesedéssel mesél Magyarország helyeiről, történelméről és kultúrájáról, a Wekerleteleptől Salgótarjánig, a tatárjárástól a monarchiáig, a késdobálóktól a zsíros kenyérig. Ő Willie Gevertz, akit közéleti podcastunkban kérdeztünk tapasztalatairól hat Magyarországon töltött év után, magyarul.
Továbbra is el nem ismertként élnek itthon a szkíták, miután az Országgyűlés elutasította a honos kisebbségi kérelmüket. Pedig 1371-en állították, hogy ők az MTA szerint amúgy kétezer éve kihalt szkíták. De ennél is többen vallották a népszámlálásnál szkítának, szkíta anyanyelvűnek magukat. Ugyanígy, „önbevallásos” nyelvhasználóként vannak néhány százan kunok, hunok és jászok is.
