Ki a véglény és miért az?
Ha a politikai ellenfelét cigányozva, zsidózva bélyegzi meg valaki, okkal felháborodást vált ki. Ha a fogyatékkal élőkhöz hasonlítja, nincs tiltakozás. Hogy éli meg ezt az, aki tényleg fogyatékkal él?
Ha a politikai ellenfelét cigányozva, zsidózva bélyegzi meg valaki, okkal felháborodást vált ki. Ha a fogyatékkal élőkhöz hasonlítja, nincs tiltakozás. Hogy éli meg ezt az, aki tényleg fogyatékkal él?
Hangulatjavító intézkedések özönét zúdítja a kormány a választókra a Pride után, de még a támogatott lakáshitel is arról szól, hogy az állam kivonul a család- és szociálpolitikából, és a felelősséget az egyénre tolja. Hogyan járhatnak jól a magas jövedelműek az új kedvezményes hitellel? Miért maradnak ki a közszféra dolgozói ebből az osztogatásból is? Mi történne, ha nálunk is lengyel mintára emelnék a nyugdíjakat? Három szakértőt kérdeztünk.
Június utolsó hétvégéjén Szerbiában és Magyarországon is új erőre kapott a tiltakozás a rendszer ellen, Budapesten a Pride, Belgrádban a Vitus-napi tüntetések vitték az utcára a megfáradni látszó ellenzékieket. Szerbiában a megmozduló tömegeknek rég látott rendőri brutalitással kellett szembenézniük. Milyen különbségek vannak a két helyzet és a két rendszer között? Miért lenne szükségük az ellenzékieknek egy „Szerb Péterre”? Tóth Szilárd János politológussal beszélgettünk.
Kutatások szerint a boldogság 40 százalékban az egyénen múlik, a magyarok azonban kevésbé hajlamosak tenni a saját boldogságukért. Egy friss kutatás azt vizsgálja, mi lenne az a hét terület, amelynek a fejlesztésével boldogabb és teljesebb lehetne az életünk. Mi magyarázza, hogy a magyarok némi emelkedés után ismét lefelé csúsznak a boldogságrangsorban? Mi a finnek titka? Hibáztathatjuk-e a genetikát? Mit tekintenek boldogságnak a férfiak, és mit a nők?
Ha nem volnánk a vakhitre genetikailag előkészítve, a diktatúrákat nem lehetne létrehozni. Miért ne alakulhatna át császársággá a királyságból lett köztársaság, mint Rómában? Spiró György író esszéjében történelmi analógiákkal fest sötét képet a jelenkorról.
A puszta élvezeten és a társas rend fenntartásán túl a pletyka valaha a túlélés eszköze is volt, nem csoda, hogy a tudomány több ága is vizsgálja a közösségre gyakorolt pozitív hatását. De miért élvezzük annyira, ha mások háta mögött mesélhetünk velük kapcsolatos sztorikat, és igaz-e, hogy a nők többet pletykálnak?
Az 1,4 milliárd lakosú Kínában 2050-re már csaknem félmilliárd 60 év feletti ember lesz.
A hétvégén az őt vendégül látó belgiumi katolikus egyetem közleményben ítélte el az egyházfő nézeteit a nők társadalmi szerepéről.
A Guinness Világrekordok szerint a világ legidősebb nője és férfija is japán.
Akik mennek, azok közül a Tisza Párt szavazói jutnak el legtöbben külföldre és belföldre is idén nyáron.
„A természetet, az evolúciót nem igazán érdekli a mi boldogságunk, a célja a túlélésünk, a fajunk fenntartása. Pedig a boldogságot keresni nagyon is emberi dolog” – mondta a HVG-nek adott interjúban Arthur C. Brooks, aki egy egész könyvet szentelt azoknak a módszereknek és tudományos felismeréseknek, amelyek elvezethetnek a boldogabb mindennapokhoz. Az biztos, hogy hiába várunk a boldogságra, ha nem teszünk érte semmit.
Nem érdemes arra várni, hogy a történelem igazságot szolgáltat a csalódásokért – mondja Geszti Péter, aki a pozitív gondolkodásra inspiráló előadásaival járja a boldogság-boldogtalansági ranglistán elfoglalt helyezését tovább rontó Magyarországot.
Egyesek attól óvnak, hogy a radikális republikánusok önigazolásként tekintenek majd rá, mások szerint azonban egy vérbeli Qanon-hívő trumpistának nincs szüksége polgárháborús filmre ahhoz, hogy agresszív cselekedetekre ragadtassa magát.
Az Amnesty International legfrissebb jelentése szerint a 2021-es propagandatörvény súlyosan sérti az LMBTQI emberek jogait, rögzíti a negatív sztereotípiákat, illetve korlátozva a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot.
V. János a beszámoló szerint már 1990-ben is bántalmazta a rábízott gyerekeket.
A rapper most a fradistáknak és Győzikének szólt be, annak ellenére, hogy korábban a Fradi elnökével, Kubatov Gáborral fotózkodott.
Alföldi szerint a gyermekvédelmi influenszertüntetés felemelő volt, és ennek az ügynek nemzeti minimumnak kellene lennie, de még ebben is megosztott a társadalom.
Több mint hatmillió ember menekült el tartósan Ukrajnából a háború két évvel ezelőtti kitörése óta, és bár jelentős részük Magyarországon keresztül hagyta el a háború sújtotta országot, többségüknek nem hazánk volt a végcél. Akik mégis itt maradtak, azoknak magyar nyelvtudás, helyismeret és kapcsolati tőke nélkül nehéz beilleszkedni és állást találni, de sikersztorik így is akadnak. Sorozatunkban három, a körülményekhez képest szerencsés ember sorsát mutatjuk be. Ukrán menekültek magyarországi élete, II. rész.
A múlt pénteki influenszertüntetés egyik szervezője elmondta a véleményét azokról az emberekről, akik a nyilvánosság előtt határolódtak el a gyerekek védelméért kiálló rendezvénytől. Tóth Gabi mellett Ördög Nórának, Trokán Annának és Curtisnek is üzent.
Nem akarja, hogy átpolitizálják az ügyet.