#Ukrajna


Oroszország egy másik háborút is indított, és abban szintén nem áll nyerésre

Az orosz–ukrán kiberháború nem február 24-én kezdődött, és nemcsak Ukrajna területén zajlik, de a szereplői ugyanazok, mint a hagyományos fegyverekkel vívott konfliktusnak: hadseregek és titkosszolgálatok, ezek külföldi támogatói, lelkes amatőrök és nagyvállalatok. És persze mi mindannyian, mert a kiberháború nemcsak hírszerzés és zsaroló vírusok, hanem legalább annyira dezinformáció és befolyásolás.








Vitalij Portnikov ukrán újságíró: A régió biztonsága múlik Kijev és Budapest együttműködésén

Magyarország a legkevésbé lelkes uniós tagállam, amikor Ukrajna támogatásáról van szó – erről árulkodik a közös hitelfelvétel blokkolása és a szankcióellenesség is. Ennek ellenére mégsem lehet azt mondani, hogy ne akarna segíteni Budapest, a kétszínűség azonban aligha értelmezhető Kijevből, pláne azután, hogy mindkét ország tudja, milyen Moszkva elnyomásában élni. Vélemény.



Roberta Metsola: A remény forrásai

Az Európai Parlament Eurocities hálózattal összefogva áramfejlesztőket, -átalakítókat és más alkatrészeket adományoz, hogy segítsen az ukránoknak megbirkózni az előttük álló zord téllel. Az EP elnökének felhívása.







"Oroszországnak vége, csak idő kérdése az egész" – interjú Emine Ziyatdinova krími tatár fotográfussal

Az ukrajnai orosz agresszió főpróbájának is tekinthető az Ukrajnához tartozó Krím 2014-es megszállása. A területen több százezer krími tatár él. Közülük való Emine Ziyatdinova fotóriporter, aki most Londonban lakik, de amíg lehetett, rendszeresen hazalátogatott szüleihez. A hvg360-nak egyebek közt arról beszélt, miért nem vár semmit az orosz néptől, mikor könyvelték el magukban az európaiak, hogy a Krím Oroszország része, és miért állnak szóba egymással külföldön a szovjet utódállamokból származó emberek.