Nem sokkal az Európai Bíróság jövő szerdai ítélethirdetése után már az Európai Parlament plenáris ülésének napirendjére tűzik a jogállamisági mechanizmus ügyét – értesült az EUrologus.
Eddig az volt a szilárd kormányzati kommunikáció, hogy Brüsszel azért küld minden rosszat a magyar kormányra, mert nem tetszik nekik a gyermekvédelmi törvény. Most kiderült, hogy ezt ők sem gondolják komolyan.
Az Európai Bizottság szóvivője megerősítette az EUrologusnak, hogy megérkezett a magyar kormány írásbeli válasza a két hónappal ezelőtt elküldött, jogállamisági kifogásokat tartalmazó levélre.
Az Európai Bíróság tájékoztatása szerint február 16-án hirdetnek ítéletet az úgynevezett jogállamisági perben. Arról születik majd döntés, hogy megfelel-e az uniós jognak, ha megvonják a forrásokat azoktól az országoktól, amelyek a jogállamisági elvek megsértésével veszélyeztetik az uniós pénzeket.
Az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalom koncentrációja, a politikai beavatkozás és a korrupció – ezek azok a területek, amelyre az EU hiába adott pénzt, a Nyugat-Balkánon nem történt jelentős előrelépés. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Az igazságügyért felelős biztos kész tényként kezeli, hogy indul az eljárás. Ezen a héten komoly politikai vita várható ebben a témában, a tagállami vezetők ismét egy feszült csúcstalálkozó elé néznek.
Az Európai Bíróságon hétfőn és kedden tárgyalják azt beadványt, amelyben a lengyel és a magyar kormány az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt támadta meg. Budapesttel és Varsóval szemben állnak az uniós intézmények és tíz tagállami kormány.
Ha az állam- és kormányfők szintjén el akarják kerülni a nyílt vitát, akkor az ügyet a három hét múlva esedékes uniós csúcstalálkozó előtt rendezni kellene.
Jövő héten hétfőn találkoznak legközelebb az uniós pénzügyminiszterek, hogy újabb két nemzeti helyreállítási tervet jóváhagyjanak. A magyar nincs ezek között. Az Európai Bizottság szeretné lezárni az ügyet szeptember végéig, de ez a magyar kormány hozzállásán múlik.
Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében 12 állam heteken belül pénzhez juthat, további öt esetében két hét múlva születik döntés. Magyarország nincs ezek között.
Az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelésének határidejét. Az erről szóló jogszabály szerint az értékelésre két hónapja van a brüsszeli testületnek, ez hétfőn éjfélkor lejár.