Az igazságszolgáltatás függetlensége, a hatalom koncentrációja, a politikai beavatkozás és a korrupció – ezek azok a területek, amelyre az EU hiába adott pénzt, a Nyugat-Balkánon nem történt jelentős előrelépés. Ezt állapította meg az Európai Számvevőszék.
Ekkora a keret, de azt nem tudni, hogy a kormány igényelt-e belőle. Ujhelyi István levélben kérdezi meg erről a miniszterelnököt.
Az uniós források felhasználását érintő jogvita az egyik legnagyobb hatású téma az EU-ban. Az egyik sarokban Magyarország és Lengyelország, a másikban pedig fél Európa. Egyelőre úgy tűnik, hogy Magyarország és Lengyelország érvei alaptalanok.
A Politico című uniós ügyekkel foglalkozó lap bizottsági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy az Európai Bizottság a jogállamisági mechanizmus megindításával kapcsolatos levelet küld a pénteki nap során a magyar és a lengyel kormánynak.
Az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek videokonferenciáján újabb három nemzeti helyreállítási terv kapott zöld utat. Ezzel már 22 tagállam esetében fogadták el a finanszírozási javaslatot, és 17 ország már az első részlethez is hozzájutott.
A döntés oka, hogy a januártól érvényes jogállamisági rendeletet még mindig nem alkalmazza az Európai Bizottság.
Több mint hatvanan szóltak hozzá a lengyel jogállamiságról szóló vitához az Európai Parlament plenáris ülésén, amely az eredetileg tervezett három óra helyett több mint négy és fél óráig tartott. A téma azt követően került fel sürgősséggel a napirendre, hogy a lengyel alkotmánybíróság kimondta, bizonyos esetekben a lengyel jog megelőzi az uniós jogot, vagyis nem lehet feltétel nélkül elfogadni a közösségi jog elsőbbségét. A vitában a hozzászólók kisebb része azt mondta, hogy hagyják békén a lengyeleket, nagyobb része pedig szankciókat követelt.
Az igazságügyért felelős biztos kész tényként kezeli, hogy indul az eljárás. Ezen a héten komoly politikai vita várható ebben a témában, a tagállami vezetők ismét egy feszült csúcstalálkozó elé néznek.
Az Európai Bíróságon hétfőn és kedden tárgyalják azt beadványt, amelyben a lengyel és a magyar kormány az úgynevezett jogállamisági mechanizmusról szóló jogszabályt támadta meg. Budapesttel és Varsóval szemben állnak az uniós intézmények és tíz tagállami kormány.
Ha az állam- és kormányfők szintjén el akarják kerülni a nyílt vitát, akkor az ügyet a három hét múlva esedékes uniós csúcstalálkozó előtt rendezni kellene.
Már 18 tagállam számára vált elérhetővé a források lehívása.
Jövő héten hétfőn találkoznak legközelebb az uniós pénzügyminiszterek, hogy újabb két nemzeti helyreállítási tervet jóváhagyjanak. A magyar nincs ezek között. Az Európai Bizottság szeretné lezárni az ügyet szeptember végéig, de ez a magyar kormány hozzállásán múlik.
Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő úgy látja, az Európai Bizottság e heti levelével csak fokozta az ellentétet a két intézmény között.
Az uniós pénzügyminiszterek döntése értelmében 12 állam heteken belül pénzhez juthat, további öt esetében két hét múlva születik döntés. Magyarország nincs ezek között.
Az Európai Bizottság meghosszabbította a magyar nemzeti helyreállítási terv értékelésének határidejét. Az erről szóló jogszabály szerint az értékelésre két hónapja van a brüsszeli testületnek, ez hétfőn éjfélkor lejár.
Csütörtökön szavazhat az EP a Magyarországot elítélő javaslatról.
Döntött az Európai Bíróság elnöke, gyorsított eljárásban fogják tárgyalni a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos magyar–lengyel közös beadványt.
Kétnapos tanácskozáson vesznek részt az uniós bel- és igazságügyi miniszterek. Hétfőn az igazságügyi tárcavezetők találkoztak, ahol üdvözölték, hogy az Európai Ügyészség múlt héten megkezdte a munkáját.
Ugyan van jogállamisági mechanizmus, de az Európai Bizottság nem alkalmazza, ezzel az EP többségét adó pártok szerint mulasztást követnek el, amelynek per lesz a következménye.
A kormány azt ígéri, nem szorulnak háttérbe a kistermelők azzal, hogy mostantól a nagyvállalatok is kaphatnak támogatást az uniós csomagból.
