#üzlet







Húsz éve az ország legsikeresebb fiataljai voltak, hova jutottak mára? 2. rész: 31-40.

Vállalkozók, a Paksi Atomerőmű bővítésének megvalósításán is dolgozó szakemberek, jogász-feltaláló, ismert személyiségeket kényes ügyekben képviselő ügyvéd, zenész és maszkmester is szerepelt azon az ötvenfős listán, amelyet húsz éve a(z akkori) Magyar Hírlapnál állítottak össze a maguk területén jelentős eredményeket elért fiatalokból. A névsor 31-40. helyezettjei között szerepelt többek között Aszódi Attila, Papp Gábor és Pohárnok Iván is. Bemutatjuk, kivel mi történt 2003 óta.







Húsz éve az ország legsikeresebb fiataljai voltak, hova jutottak mára? 1. rész: 41-50

Öt, különböző területen dolgozó közgazdász, két irodalmár, két médiában is dolgozó művész és egy operaénekes – hogy mi a közös bennük? Húsz évvel ezelőtt bekerültek Az 50 legsikeresebb magyar fiatal közé. A(z akkori) Magyar Hírlap toplistájának utolsó 10 helyén osztozott többek között Hajós András, Fabricius Gábor, Karafiáth Orsolya, és mára az egyik legbefolyásosabb magyar nővé váló Pandurics Anett.







Pénz nélkül kell eredményt hozniuk a lefejezett állami óriáscégek új vezetőinek

Változott az Orbán-kormány személyzeti politikája: mostanság olyanok juthatnak pozíciókhoz, akik azt ígérik, a jelenlegi pénzügyi keretek között is képesek a hatékonyság növelésére. Az elmúlt hetekben nemcsak a katonaságnál és a tudománypolitikában hullottak a fejek, hanem a MÁV–Volánbusz-csoportnál és az MVM-nél is.


Nagy pénzekről okosan: Néhány tipp, hogyan ügyeljen a családi vagyonra

Az ismert mondás szerint az első generáció megteremti, a második megörökli és fenntartja, a harmadik feléli a vagyont. Mit tehetünk családfőként azért, hogy ne így végződjön a történet? És milyen szerepe lehet ebben a folyamatban egy pénzügyi szolgáltatónak? Európa nyugati felében már bevett gyakorlatnak számít a családi vagyonkezelés, ami segíthet leküzdeni a generációváltás anyagi oldalának számos buktatóját. Generációs eltérések a mentalitásban és más történelmi örökség – nagyjából erre a két tényezőre vezethető vissza, amiért a családi vagyonkezelés Magyarországon még nem terjedt el.