Mi az a szempont, amire vállalkozóként nem gondolnánk, egy pénzintézetnek mégis fontos egy hitel elbírálása során? Mekkora mostanában a kereslet a vállalati hitelezésnél és melyik banki termékekre a legnagyobb az igény? – a Mérlegen legújabb adásában Kementzey Ferenccel beszélgettünk.
Megjelent a kormányrendelet a vállalati és lakossági hitelek törlesztésének felfüggesztéséről, azaz a fizetési moratóriumról. Sok kérdésre választ kaptunk, de a jogszabály eléggé szűken fogalmaz. Hogyan kell igényelni a felfüggesztést? Mi lesz a hitelkártyákkal? A Bankmonitor.hu pontokba szedte a részleteket és a kérdéseket.
Bő negyven százalékkal nőtt a vállalati hitelpiac 2017 első kilenc hónapjában az egy évvel korábbihoz képest – közölte a Világgazdaság.
Önmagában a hitelbőség kétségtelenül igazolja a kormány gazdaságpolitikáját, még akkor is, ha a kampányfogásnak is tekinthető pénzosztás komoly fejtörést okoz a bankoknak és az óvatosabb vállalkozóknak.
Bár a bankok és az állam mindent megtesznek azért, hogy felpörgessék a vállalati hitelezést, az jelenleg tizenegy éves mélypontra süllyedt. A cégek inkább külföldre vagy másik céghez mennek kölcsönért.
A hitelbírálatkor csak az igazolt jövedelmeket vehetnék figyelembe a bankok, a nem fizető vállalati hiteleket pedig egy Nemzeti Eszközkezelőhöz hasonlóan működő "rossz bankba" gyűjtené az MNB – mondta Nagy Márton, a jegybank ügyvezető igazgatója a Magyar Nemzetnek.
A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Számítása szerint a korábbi végtörlesztés áttételesen 0,8 százalékkal csökkentette az 2012-es GDP növekedést, egy további több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram várt pozitív hatásait. Javítani a helyzeten, az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.
Az elkövetkezendő években a közép- és kelet-európai régió gazdasági növekedése meghaladja majd a főbb nyugat-európai országokét. Ezt az újraéledő növekedést nagy valószínűséggel inkább a beruházások, semmint a fogyasztás hajtja majd – állapítja meg az UniCredit CEE Strategic Analysis című elemzése.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) januári hitelezési felmérése szerint a vállalati hitelek feltételei 2012 utolsó negyedévében nem változtak, miközben a háztartási hitelek feltételei tovább enyhültek - hangzott el a jegybank csütörtöki tájékoztatóján.
Magyarországon akkor indulhat be a nagyobb arányú vállalati hitelezés, ha a bankrendszer átlagos hitel/betét mutatója eléri a 80 százalékos mértéket, erre még legalább három évet kell várni - mondta Országh Mihály, a K&H Bank piaci igazgatóságának vezetője a bank által újságíróknak tartott szakmai fórumon, pénteken Mátraházán.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) a hitelezés élénkítése érdekében október 2-i hatállyal módosítja kétéves fedezett hiteleszközének feltételeit: enyhíti a vállalatihitel-állományra és az alkalmazható szankciókra vonatkozó kritériumokat, valamint új limitrendszert vezet be - közölte a jegybank honlapján.
Nincs piaca a bankközi kereskedelemben a vállalati hiteleknek. A pénzintézeteknek egyszerűen nincs ilyen szolgáltatása, illetve erre szakosodott csoportja, és értékpapírosítási törvény hiányában egy darabig nem is lesz. A jó ügyfeleket ugyanis nem adják el, a lejárt követeléseket pedig faktoringcégek veszik meg.
Októberben hirtelen megugrott a vállalati hitelfelvétel, ráadásul nagyobb részt devizában, ugyanakkor a cégek egyelőre nem tudták felhasználni a friss forrásokat, mert a felvett hiteleknél nagyobb összeget helyeztek el betétben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett legfrissebb adataiból.
A háztartási és vállalati szektor hitelfeltételei tovább szigorodtak, de a szigorító bankok aránya az előző negyedévhez képest jelentősen csökkent - ezt mutatja a Magyar Nemzeti Bank áprilisi hitelezési felmérése, amelyet csütörtökön sajtótájékoztató keretében ismertettek a jegybank szakemberei.
Súlyos hiba volt a magánnyugdíjpénztárak felszámolása, fölösleges volt a devizahitelezés tavaly nyári betiltása (mert akkora már gyakorlatilag megszűnt), a bankadó pedig nagyon káros volt a gazdaságra – összegezte Simor András a kormány pénzügyi rendszerre ható intézkedéseit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Horgony című konferenciáján.
