Csak hivatalosan igazolt jövedelmet vehetnének figyelembe a bankok a jövőben a hitelbírálatkor az MNB lakossági hitelfékekre vonatkozó rendelete szerint. A közeljövőben hatályba lépő jogszabály célja az egészséges lakossági hitelezés biztosítása, a felelőtlen hitelfelvétel megakadályozása. A nem fizető vállalati hiteleket egy "rossz bankba" javasolja összevonni a jegybank, ami nagyban javítaná a bankrendszer hitelezési képességét – számol be róla pénteki cikkében a Magyar Nemzet.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a lapnak mondta: a törlesztőrészletek jövedelemhez viszonyított arányának (PTI-mutató) kézben tartása az ügyfelet védi, mert nem engedi, hogy a jövedelméhez képest túlságosan eladósodjon. A hitelösszeg lakásértékhez viszonyított aránya (LTV-mutató) pedig a bank érdekét szolgálja, hiszen megakadályozza, hogy az ingatlan értékéhez képest túlságosan nagy hitelt nyújtson a pénzintézet. 

Normál gazdasági működés esetén ezek a tervezett rendelet által szabályozott mutatók állandók. Ugyanakkor attól függően, hogy a hitelezés mennyire erős, egy adott sávban mozoghat a mutatók értéke. Ha a hitelezés túl gyenge, akkor a PTI és az LTV megengedőbb, tehát átmenetileg a hosszú távú átlag felett lehet a mutató elvárt értéke, és fordítva. 

A szabályozó a mutatók elvárt értékének meghatározásánál egyrészt figyelembe veszi a fogyasztók védelmét, másrészt a lakossági hitelezés erősségét. A féket "beszereljük", és akkor lépünk rá erősen, ha a hitelezés felfutása egészségtelenné, túlzottá válik – jelentette ki az ügyvezető igazgató. 

Jelentős változás a jelenlegi gyakorlathoz képest, hogy a bankok nem határozhatják meg szabadon – például a számlaforgalom alapján –, hogy mit tekintenek jövedelemnek. Kizárólag a hivatalos dokumentumokkal igazolt bért, illetve az egyéb jövedelmeket vehetik figyelembe a hitelkihelyezéskor. A jegybanki rendelettervezetet nyár végéig egyeztetik az Európai Központi Bankkal, és ezután léphet életbe. 

A "rossz bank" létrehozásának a vállalati hitelezés föllendítése a célja. Ebben az intézményben gyűjtenék össze a nem fizető hitelek egy részét, amelyek jelentős terhet jelentenek a bankok számára, és ezáltal akadályozzák a vállalati hitelezés felfutását, ami a gazdasági növekedésre is visszahúzó hatással van. Az intézmény hasonlóan működhetne, mint a bajba került lakáshitelesek megsegítésére létrehozott Nemzeti Eszközkezelő. A "rossz bank" is csökkentett értéken vásárolná fel a nem fizető – vállalati – hiteleket, és ezzel nyújtana segítséget a banki portfólió tisztításához. 

Az intézmény létrehozása számos kérdést vet fel, el kell dönteni, hogy ki finanszírozza ezt az intézményt, a rossz bank milyen hiteleket, esetleg ingatlanokat, milyen áron emel ki a bankok mérlegéből. A rossz bank felállításáról három-négy hónapon belül születhet meg a döntés – ismertette Nagy Márton.

A Napi Gazdaság azt írja, több megoldás is létezik ezzel kapcsolatban, van példa állami bankra, magánszereplők által üzemeltetett intézményre és jegybank konstrukcióra is, a lap szerint Magyarországon ez utóbbi lehet a befutó.