szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A lakossági devizaadósok mentésével járó banki veszteségek kellemetlen mellékhatásai a vállalati hitelezésben csapódhatnak le, hangsúlyozza Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője. Számítása szerint a korábbi végtörlesztés áttételesen 0,8 százalékkal csökkentette az 2012-es GDP növekedést, egy további több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai pedig bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogram várt pozitív hatásait. Javítani a helyzeten, az elemző szerint a banki különadó újfajta felhasználásával lehetne.

Az elmúlt időszakban a lakosság túlvállalta magát, azaz túlzott mértékben eladósodott. Ehhez persze szükség volt arra, hogy a hazai bankok bő hitelkínálattal jelentek meg a piacon, azonban a döntést mégiscsak a háztartások hozták meg. Ezt a problémát csak fokozta a svájci frank felértékelődése (kisebb részben) és a CHF-kamatok emelkedése (nagyobb részben), ami a törlesztő részletek megugrását, illetve a forintban kifejezett hitelállomány további bővülését eredményezte. 

Az elmúlt években felépült lakossági adósságállomány mérséklése fájdalmas folyamat. Balatoni András, az ING vezető elemzője szerint a folyamatok ugyan előbb-utóbb visszatérnek az egyensúlyi medrükbe, de ez évek, és nem hónapok kérdése, még akkor is, ha a kormány és a bankszövetség közös javaslata az állományt 10, vagy akár 20 százalékkal mérsékli.

A devizamentés a vállalatokra üt vissza

A vállalati hitelek a gazdaság jövője szempontjából azért fontosabbak, mint a lakosságiak, állítja Balatoni, mivel sok esetben beruházásokat finanszíroznak. Ebben a szegmensben szerinte szó sincs a hitelleépítés kényszeréről, ugyanakkor a hitelezés akadozása manapság a keresleti mellett kínálati korlátokkal is magyarázható és ez óhatatlanul maga után vonja a beruházások visszaesését is. Így míg a lakossági hitelleépítésnek „csak” a jelenlegi, a vállalati hitelszűkének emellett a jövőbeli növekedésre is hatása van. Mindez összefüggésben van a hazai bankszektor jövedelmezőségének a csökkenésével, mivel az érdemi hátrányt jelent a forrásokért folytatott versenyben. A bankok ezért a tevékenységük szűkítésével reagálnak az extra adóterhelésre, a végtörlesztési veszteségre. A vállalati hitelek viszonylag rövid futamidejűek, így azok leépítése a legegyszerűbb a bankok számára, emeli ki az elemző.

 „Ne legyen kétségünk afelől, hogy a devizamentő csomag újabb banki veszteségei további hitel-összehúzódást jelentenek majd a vállalati szférában” – hangsúlyozza Balatoni András. Ez pedig a beruházás további szűkülését eredményezheti. Egy több száz milliárd forintos banki veszteséggel járó csomag negatív hatásai bőven ellensúlyozhatják a jegybank által meghirdetett Növekedési Hitelprogramot, aminek a célja épp a vállalati hitelezés ösztönzése. Miközben az MNB számításai szerint 0,5 százalékkal javítja a jövő évi növekedést az intézkedéscsomag, ehhez képest a végtörlesztés által indukált 260 milliárd forintos banki veszteség az ING vezető elemzőjének számításai szerint 0,8 százalékkal csökkentette a 2012-es GDP-növekedést. Nagyon könnyen eltűntetheti tehát az NHP vélt vagy valós kedvező hatását, ha a kormány nincs tekintettel a banki veszteségek reálgazdasági hatására.

A kihelyezett vállalati hitelek egy része csökkentse a bankadót

Az adóterhelés mérséklésével ezzel szemben,  az elemző szerint eredményeket lehetne elérni. A banki különadó bevezetését 2010-ben egyértelműen a költségvetés egyensúlyi szempontjai motiválták. Az adónem azóta véglegessé, vagy legalábbis hosszú távú forrássá vált a gazdaságpolitika számára. El kell tehát azon gondolkodni, hogy milyen céllal, milyen tevékenység finanszírozására, vagy minek a kezelésére használja fel a kormányzat a befolyt több, közel 150 milliárd forintot. Kétségtelen, hogy a banki tevékenység gazdasági hatásai messze túlmutatnak az intézmények bejáratán. Olyan tovagyűrűző hatásokat fejtenek ki a gazdaságban, amit a kormányzatnak célszerű csillapítania: az egészséges pénzügyi közvetítőrendszer a gazdasági prosperitás szükséges, bár nem elégséges feltétele. Most a bankszektor nem tudja ellátni a feladatát, és ezt az egész gazdaság megérzi. Érdemes lenne úgy használni a bankadót, mint egy, a pénzügyi szektor problémáinak kezelésére elkülönített alapot. Bár a mértékével lehet vitatkozni, azonban hatékony eszköze lehet egy túlhitelezési időszakban a bankszektor hűtésének, a jelenlegi körülmények között viszont csökkentésével támogatható lenne a hitelezési tevékenység beindítása. Ráadásul könnyedén nullszaldós lehet a történet a költségvetés számára. Ha például a bankadóból leírhatóvá tenné a kormány az újonnan kihelyezett vállalati hitelek 20 százalékát, az addicionális gazdasági teljesítmény miatt a befolyó adóbevétel ellensúlyozná a kedvezmény mértékét, véli az ING vezető elemzője.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!