Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Súlyos hiba volt a magánnyugdíjpénztárak felszámolása, fölösleges volt a devizahitelezés tavaly nyári betiltása (mert akkora már gyakorlatilag megszűnt), a bankadó pedig nagyon káros volt a gazdaságra – összegezte Simor András a kormány pénzügyi rendszerre ható intézkedéseit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Horgony című konferenciáján.
"A végtörlesztési törvény kapcsán egy dolgot sem tudok mondani, ami jó, kivéve azt, hogy ezzel néhány gazdag ember nagy nyereségre tett szert” – mondta az MNB elnöke. Később hozzátette, a végtörlesztést minél előbb le kell állítani. A negatív intézkedések közé tartozik az is, hogy a kormány alacsony árverezési és kilakoltatási kvótákat állapított meg, melyek akadályozzák a bankrendszer tisztulását.
Voltak azonban pozitív kormányzati lépések is. Ilyen volt a kamatadó 5 éven túli eltörlése, az állami garanciaszervezetek megerősítése, véget ért a kilakoltatási és árverési moratórium, a kormány bevezette a referenciaalapú árazást a hitelezésben, illetve a teljes körű adósnyilvántartást, vagyis a pozitív adóslistát – mondta Simor, hozzátéve, hogy az ötből négy változtatás a jegybank javaslatára történt.
Meg kell oldani a devizahiteles-problémát
Simor András szerint szükség van a lakossági devizahitel-probléma megoldására, azonban olyan megoldás kell, ami nem növeli a rendszerszintű sérülékenységet, és a legrászorultabbaknak, ne a gazdagoknak segítsen.
Emellett a megoldásnak tehermegosztásra kell épülnie, az intézkedések hatásainak fokozatosaknak kell lenniük (ugyanis egyik fél sem képes egyszeri nagy költséget elviselni), és fontos lenne, hogy a megoldást költségtudatossággal hajtsák végre – sorolta az MNB elnöke.

Mint a hvg.hu korábban részletesen beszámolt róla, a bankok egy olyan megoldást javasolnak a kormánynak, amely lényegében a Simor András által felsorolt elvekre épül.
Be kellene indítani a vállalati hitelezést
A jegybank elnöke szerint a devizahitelesek problémájának megoldása mellett szükség lenne a vállalati hitelezés ösztönzésére is, a bankok ugyanis Magyarországon nem akarnak hitelezni, míg a régió többi országában tavaly év közepén újraindult a vállalati hitelezés. Ehhez Simor szerint kiszámítható gazdaságpolitika kell, és erősíteni kell az állami garanciavállalást a vállalati hitelek mögött. Továbbá meg kell állítani a banki források kiáramlását az országból – mondta.
Szükséges lenne a bankrendszer likviditási oldalán is beavatkozni, amihez a jegybank elnöke szerint devizamegfelelési mutatót kellene bevezetni a bankoknál. Simor elmondta, hogy ebben már megállapodtak a bankokkal, és a javaslatot benyújtották a kormánynak.
Simor szerint szükség van a jelzáloglevél-alapú finanszírozás lehetőségének kibővítésére is, és a jó megoldás egy univerzális modell lenne a mostani specializált jelzálogbankok helyett. Az új magyar bankrendszer ne külföldi, hanem hazai forrásokra támaszkodjon, körülbelül 100 százalék hitel/betét mutatóval rendelkezzen, és a jelenlegieknél arányában több hosszabb lejáratú forrása legyen, amit első lépésként a jelzáloglevél-kibocsátásokkal lehetne elérni – mondta a jegybankelnök.
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Felhasználható-e a személyautó a fejlesztési tartalék feloldására?
Adózási és adatszolgáltatási kötelezettségek 2026. június 3. és 2026. június 30. között.
Magyar Péter sohasem fogja kimondani, hogy a Tisza liberális párt. Van viszont egy pártja mostanra négymilliós táborral. Ezt körberajzolni csak a szabadság színeivel lehet.
Gondok a Visual Europe Groupnál.