A cikkét a patinás, 1857-ben alapított amerikai lapban, az Atlanticben publikáló Applebaum szerint a lengyel ellenzék sikerének az egyik következménye az lehet, hogy Donald Tusk véget vethet az állandó viszálykodásnak Brüsszellel, Berlinnel és Párizzsal.
A társadalom a választás után is megosztott marad. A Jog és Igazságosság azért veszített, mivel már nem tudta elhitetni, hogy jólétet és stabilitást teremt. Sok szavazópolgár hátat fordított neki, miután előzőleg éppen gazdasági megfontolásokból csapódott a párthoz, írja az Európai Külkapcsolati Tanács varsói irodájának vezetője.
A világlapok többsége szerint a populizmusra mért jelentős csapás, hogy bár a PiS szerezte a legtöbb mandátumot, ám várhatóan a lengyel ellenzéki koalíció alakíthat kormányt. Azonban a helyzet, ahogy írják, korántsem rózsaszín. Az illiberális reformok felszámolása teljesen járatlan útnak látszik, írja a Neue Zürcher Zeitung, míg a Die Welt szerint „kolosszális feladatot jelent", hogy „helyrehozzák a PiS által okozott politikai károkat". A Süddeutsche Zeitung szerzője szerint „a PiS túltolta a biciklit", míg a Bloomberg szemleírója azt írja, „a polgárok nem kértek a megosztó kultúrharcból". Több helyen előkerül Orbán Viktor, mint a lengyelországi választás egyik vesztese, és idézik a Szolidaritás legendáját, a volt elnököt, Lech Walesát is, aki szerint „Jaroslaw Kaczynski bizonyosan forral valamit". Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Ha Donald Tusknak sikerül is kormányt alakítania, nem lesz könnyű dolga: Lengyelország megosztott, Andrzej Duda pedig bármikor megvétózhatja döntéseit.
Nem mondhatjuk mi, lengyel nők, hogy a politikai döntés nem ránk tartozik, nem mondhatjuk, hogy a szavazatunk nem számít, írja vendégszerzőnk, a lengyel a Gazeta Wyborcza publicistája.
Lengyelország vasárnap választ, az ország viszont belülről megosztott társadalmilag és gazdaságilag is. A Bloomberg szerint hiba volt, hogy a lengyel kormány kapcsolata megromlott az ukránnal, ez a hiba pedig azt jelzi, hogy a hatalom nem gondolta végig, mi az ország stratégiai érdeke.
A legtöbb lap biztosra veszi, hogy a választásokon győztes Smer vezetője, Robert Fico alakíthat kormányt. A Washington Post az európai populizmus további térnyeréséről beszél. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kifejti, Fico győzelme azt jelzi, minél tovább tart a háború, annál több helyen találhatnak be a populista szólamok. A Die Presse szerint Ukrajnának számolnia kell azzal, hogy a Nyugat cserben hagyhatja. Előkerül Orbán Viktor neve is: a Financial Times azt írja, Orbán immár nincs egyedül.
Országosan magas a részvétel a szombati, előre hozott parlamenti választáson Szlovákiában, ezért kulcskérdés a választás kimenetele és a felvidéki magyar politizálás szempontjából, hogy hány felvidéki magyar adja még le a voksát urnazárásig - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének vezetője.
Borkainé Havassy Myrtill interjút adott az ATV-nek, és rögtön az elején biztosította a nézőket: nem a férje kérte meg, hogy fáradjon be a tv-be, tisztára mosni a nevét.
Egy hónap múlva választásokat tartanak a legnagyobb német tartományban, Bajorországban. A kampányhajrában robbant a sztori a miniszterelnök-helyettes, Hubert Aiwanger antiszemita röpiratáról. A tartományt 1946 óta vezető kormánypárt, a CSU vezetője, Markus Söder hálátlan feladatot kapott: egyben tartani a tábort és a kormányt, miközben a koalíciós párt vezetőjét antiszemitizmussal vádolják. A dolgát az érintett sem könnyíti meg, áldozatként tünteti fel magát, akit a sajtó üldöz, miközben nem csinált semmi rosszat. Az ügy alapjaiban forgathatja fel a német közvélemény viszonyát az antiszemitizmushoz, aminek a szélsőjobb örül a legjobban.