A „dollár-baloldalazást” igazoló jelentést igyekezett készíteni a Rogán-féle titkosszolgálat, ám eddig nem tudott bizonyítékkal szolgálni arra, hogy az ellenzék pártjait vagy kampányát szabálytalanul finanszírozták külföldi pénzekből.
Bekövetkezett, amitől az alsó-ausztriai miniszterelnök, Johanna Mikl-Leitner rettegett: hatalmasat bukott a vasárnapi helyhatósági választásokon a jobboldali Osztrák Néppárt. Mikl-Leitner a kudarc miatt Bécsre mutogat.
A cseh politikus már négy évet eltöltött kormányfőként, és bár gyakran hasonlították Orbán Viktorhoz vagy a lengyel erős emberhez, Jaroslaw Kaczynskihoz, szó sem volt arról, hogy be akarta volna magát ásni a hatalomba. Rá inkább a menedzseri szemléletű populizmus jellemző, vagyis hogy vállalatként kívánta irányítani az országot, írja a szlovák származású amerikai elemző a Politicóban.
„Addig járt a szád, amíg el nem kezdtem olvasgatni a politikáról. Aztán most itt vagyok” – írta egy barátom egy tüntetésről idén. Ezt az érzést kell megsokszorozni, amíg egyszer nem lesz demokráciánk, ezért küzdeni pedig idén is a legjobb munka volt.
Emlékeznek még arra, hogy idén volt egy téli olimpia? Nos igen, egy hosszú, nagyon-nagyon hosszú év végére érkeztünk most el. Egy háború a szomszédban, egy választás itthon újabb Fidesz-kétharmaddal, évtizedek óta nem látott infláció, huzakodás az EU-pénzekért, a rezsicsökkentés elengedése, áruhiány, több százezer ember adózásának pánikszerű átalakítása, a tanárok vegzálása, meg persze minden idők legkorruptabb foci-vb-je – ha nem is olyan tragikus, mint 2020, azért elég nyomasztó ez a felsorolás. Megnéztük, mit gondoltak önök az év legfontosabb eseményeinek, melyek voltak a gazdaság/vállalkozás rovatok legolvasottabb cikkei idén.
Rákay Philip három baloldali hazugság leplezését ígérte egy vasárnapi videójában az ellenzék kampányfinanszírozásáról, Korányi Dávid szerint szó nincs erről.
A Magyar Nemzeti Tanács a vajdasági magyar politizálás sikertörténeteként indult. Az első, 2010-es választáson még öt lista versengett a magyar szavazatokért.
Amerikában a republikánus ellenzék módosítani kívánja a választások szabályait úgy, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező számára. Izraelben súlyos gondok vannak, de nem fenyeget fasiszta hatalomátvétel. A kibertér védelme létfontosságú Európa számára. Válogatás a világlapok írásaiból.
A szenátusi és a képviselőházi versenyt is be kellett volna húzniuk mostanra a republikánusoknak a földindulásszerű győzelemhez. Az előbbiben azonban fej fej mellett haladnak a demokratákkal, és elvesztették a kulcsállam Pennsylvaniát, az utóbbiban pedig még csak valószínűsíthető, de nem vehető biztosra a győzelmük. Az biztos: Donald Trumpnak párton belül is lesz egy nagy meccse 2024 előtt.
Minden előjel szerint a republikánusok a képviselőházban, de akár a szenátusban is megszerezhetik a többséget a keddi félidős kongresszusi választáson az Egyesült Államokban. Ha így lesz, mindent megtesznek azért, hogy a következő két évben megbénítsák Joe Bident, amivel a 2024-es elnökválasztáson esélyt adhatnak Donald Trumpnak a Fehér Ház visszafoglalására. A két szembenálló tábor már odáig jutott, hogy a másik hatalomra jutását az országra leselkedő végveszélynek láttatják, ami rombolja az amerikai demokráciáról a világban kialakult képet.