Amerikában a republikánus ellenzék módosítani kívánja a választások szabályait úgy, hogy meg lehessen kérdőjelezni a kimenetelt, ha az nem kedvező számára. Izraelben súlyos gondok vannak, de nem fenyeget fasiszta hatalomátvétel. A kibertér védelme létfontosságú Európa számára. Válogatás a világlapok írásaiból.
A szenátusi és a képviselőházi versenyt is be kellett volna húzniuk mostanra a republikánusoknak a földindulásszerű győzelemhez. Az előbbiben azonban fej fej mellett haladnak a demokratákkal, és elvesztették a kulcsállam Pennsylvaniát, az utóbbiban pedig még csak valószínűsíthető, de nem vehető biztosra a győzelmük. Az biztos: Donald Trumpnak párton belül is lesz egy nagy meccse 2024 előtt.
Minden előjel szerint a republikánusok a képviselőházban, de akár a szenátusban is megszerezhetik a többséget a keddi félidős kongresszusi választáson az Egyesült Államokban. Ha így lesz, mindent megtesznek azért, hogy a következő két évben megbénítsák Joe Bident, amivel a 2024-es elnökválasztáson esélyt adhatnak Donald Trumpnak a Fehér Ház visszafoglalására. A két szembenálló tábor már odáig jutott, hogy a másik hatalomra jutását az országra leselkedő végveszélynek láttatják, ami rombolja az amerikai demokráciáról a világban kialakult képet.
Csenyétén ma akartak választani roma nemzetiségi képviselőt, a szavazást azonban jelölt híján lefújták.
A republikánusok győzelmét jósolják az előrejelzések a keddi amerikai kongresszusi választáson, ami a konkrét eredménytől függetlenül tovább mélyítheti a szakadékot a két nagy párt, illetve a társadalom különböző csoportjai között, és ez egyre több erőszakhoz vezet.
Bár a hivatalos eredmény kihirdetése még akár napokig is elhúzódhat, valószínűleg Benjamin Netanjahu nyerte az izraeli választást.
Mette Frederiksen azonban ígéri: megpróbál széles kormánykoalíciót alakítani.
Megadta az engedélyt, hogy tárgyaljanak az átmenetről. Riválisával még mindig nem beszélt.
Az orosz ügyekben tolmácsoló Marcin W. két vallomást tett, ami komoly kihívás elé állítja a lengyel ellenzéki vezetőt, volt kormányfőt, Donald Tuskot: ha az egyiknél szavahihetőnek ítéli a férfit, a másikban is annak kell lennie. A kampány dübörög, noha csak egy év múlva lesz a választás.
Skynet-szerű világvége pillanat még nem fenyeget, de legalábbis szokatlan mozzanatnak lehetnek majd tanúi a közelgő dán választások résztvevői.
Nem az előzetes várakozások szerint alakultak a bosznia-hercegovinai általános választások, a választási bizottság előzetes eredményei szerint a bosnyák, a horvát és a szerb közösség voksolásai is hoztak meglepetéseket.
Nagy Eszter a szavazatok közel 61 százalékát szerezte meg.
A voksolás favoritjának a baloldali Luiz Inácio Lula da Silva volt államfő számít a hivatalban lévő, jobboldali Jair Bolsonaróval szemben.
A PSG focistája is beszállt a kampányba.
A választások óta először adott interjút Gyurcsány Ferenc, a Partizánon közel másfél órán át kérdezte Gulyás Márton az ellenzéki összefogásról, az árnyékkormányról és a gyurcsányozásról. Összeszedtük a legfontosabb megszólalásokat.
Németországban kétkedéssel, az Egyesült Államokban bizakodva fogadták az új olasz kormányt. Volt, ahol belső konfliktust is szült, hogy egy politikus a kampányban kiállt Matteo Salvini mellett.
A vasárnapi választáson az olasz szélsőjobbos szövetség a voksok legalább 44 százalékát gyűjtötte be.
Hivatalos eredmény még nincs, de úgy tűnik, a formáció a szavazatok 42,2 százalékát kapta.
