"Az ukrajnai nemzetiségi kérdésben a magyar kormány nem is akar dűlőre jutni"
Az ukrán nemzetiségi törvényt "meg lehetett volna írni jobban is", de több reciprocitást vár a magyar féltől – mondta Marija Mezenceva, az ukrán törvényhozás európai integrációs ügyekben aktív képviselője a Political Capital Ukrajna jövőjéről szóló eseményén, amelyet hétfőn rendeztek Budapesten.
Hétfőn panelbeszélgetést rendezett a Political Capital „Ukrajna jövője – van-e út a békéhez?” címmel a CEU Nádor utcai épületében.
A beszélgetést Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója moderálta, a résztvevők Viola von Cramon-Taubadel, a németországi Zöldek európai parlamenti képviselője, Marija Mezenceva, a Verkhovna Rada (az ukrán törvényhozás) képviselője és az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének tagja, valamint Tompos Márton, a Momentum parlamenti képviselője voltak.
Eredetileg úgy volt, hogy a beszélgetésen jelen lesz Nacsa Lőrinc, a KDNP parlamenti képviselője, aki szintén tagja az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének, de Nacsa a délutáni, finn NATO-csatlakozásról szóló parlamenti szavazásra hivatkozva visszamondta a meghívást. Egyébként a szavazáson Tompos Márton is részt vett, mindketten igennel szavaztak.
Rövid felvezetés után Krekó Marija Mezencevának tette fel az első kérdést, miszerint van-e reális béketerv, amíg Vlagyimir Putyin az Oroszországi Föderáció vezetője. Mezenceva szerint az a fontos, hogy Volodimir Zelenszkij vezetése alatt van, Putyinnal kapcsolatban pedig megjegyezte: nem lenne példa nélküli a történelemben, hogy valakit a saját állama ad át a Nemzetközi Büntetőbíróságnak (ICC), gondoljunk csak Szlobodan Milosevicsre. Mint mondta, további hágai elfogatóparancsokra számít, és rámutatott az ukrán kritikus infrastruktúra célzott támadására mint lehetséges alapra.
A béke lehetőségéről azt mondta, hogy a háború nem 2022. február 24-én kezdődött, 9 éven keresztül próbálkoztak a békekötéssel, sikertelenül. A háború első hónapjaiban még találkoztak egymással a felek, mint mondta, rettegtek, hogy nem jönnek többet haza azok, akik tárgyalni mentek az oroszokkal, olyan kiélezett volt a helyzet. Mezenceva emlékeztetett, hogy az oroszok súlytalan figurákat küldtek ezekre a találkozókra, ellentétben velük, akik ekkor még nyitottak voltak a mihamarabbi tárgyalásos rendezésre. Ezt a Bucsában, Irpinyben, Harkivban történtek után már nem lehet elmondani, minden megváltozott amikor napvilágot láttak az orosz katonák kegyetlenkedései.
Ragaszkodnak ahhoz, mondta Mezenceva, hogy ha már ott tartunk, akkor az oroszok először vonuljanak ki az országból, és csak utána legyen fegyverszünet. Azt teljes mértékben elutasítják, hogy először elhallgassanak a fegyverek, aztán majd az oroszok kimennek, amikor gondolják. Márpedig ez utóbbi szerepel a februárban prezentált kínai béketervben.
Viola von Cramon-Taubadel szintén kiemelte, hogy a háború nem most, hanem 2014-ben kezdődött, a lezárására tett legkomolyabb kísérletnek, a minszki tűzszüneti megállapodásnak pedig valamennyi pontját megszegte Oroszország, a mostani békének tehát nagyon máshogy kell majd kinéznie. Az ukránok biztonsági garanciákat szeretnének, és a háborús bűnösök elszámoltatását, szerinte pedig ez megvalósítható, a EU-s és a német polgárok többsége is így gondolkodik.
Aggódik viszont az amerikai elszigetelődés politikájának felerősődése miatt, szerinte ha az Egyesült Államok kivonná magát az ukrajnai háborúból, nekünk kellene növelnünk a támogatást, és meggyőznünk a többi országot, hogy ne kerüljenek az oroszok oldalára.
Ha Oroszország nem szenved teljes vereséget, félő, hogy egy tűzszünetet arra használna, hogy újraszervezze magát, Grúzia és Moldova jelenleg is fenyegetve vannak, ahogy mi is, a hibrid hadviselés miatt, amit az oroszok folyamatosan alkalmaznak. A hibrid hadviseléssel összefüggésben megjegyezte: Németországon az látszik, hogy a keletnémetek valamiféle „Stockholm-szindrómában” szenvednek, és továbbra is fogékonyabbak az orosz dezinformációra, de a tanultabbak és különösen a fiatalok közül csak nagyon kevesen.
Tompos Márton arról beszélt, többször is járt Ukrajnában, és a tapasztalata az – és ezt mutatják a közvéleménykutatások is –, hogy Magyarország megítélése a háború sújtotta országban rohamosan romlik. Nekik az az üzenetük, valahányszor kint vannak – „ellenzéki politikus vagyok mi más üzenetem lenne?” –, hogy Orbán Viktor nem egyenlő Magyarországgal, nem egyenlő a magyar emberekkel. Próbálnak odafigyelni arra, mire van szükségük azoknak, akikkel kint találkoznak. „Azt mondták az első utunkkor, hogy jó, hogy itt vagyunk, de legközelebb hozzunk magunkkal generátorokat – úgyhogy legközelebb vittünk magunkkal generátorokat.”
Tompos arról is beszélt, megérti az ukránok értetlenségét és dühét a magyar emberekkel szemben, de megérti azt is, a magyarok miért veszik be ilyen könnyen az orosz propagandát. Ugyanakkor – mondja Tompos – ahogy a 2015-ös menekültválság idején, úgy most is ott van a magyar emberekben a szolidaritás magja, ezt kell valamiképpen megragadni.
Krekó ezután a magyarokkal kapcsolatos nemzetközi tapasztalatairól kérdezte Marija Mezencevát, aki mint európai integrációs ügyekben aktív ukrán parlamenti képviselő, gyakran találkozik a magyar kormány képviselőivel különböző fórumokon.
Mezenceva felhívta a figyelmet arra, hogy amikor az Európa Tanácsból kirúgták az oroszokat, az indítányt a Fidesz képviselői is támogatták, és szerinte hasonló a helyzet a legtöbb kérdésben. Az egyetlen problémakör, amiben egyértelműen hiányzik az egyetértés a két fél között, az a nemzetiségi jogok kérdése.
Ezzel kapcsolatban azt üzeni, százhúsz nemzetiség él Ukrajnában, és nem akarnak senkit megkülönböztetni, de háború van, és egész egyszerűen nincsen pénzük magyar magániskolák finanszírozására. Elismerte ugyanakkor, hogy a vonatkozó, nagy vitát kavaró nemzetiségi törvényt jobban is meglehetett volna írni, de igyekeznek korrigálni, elküldték véleményezésre a Velencei Bizottságnak, várják a válaszukat. A nemzetiségi kérdésben személyesen több reciprocitást várna, mint mondta: „Több mint kilencven ukrajnai iskolában tanítanak magyarul, hány magyar iskolában tanítanak ukránul?”
Tompos szerint a nemzetiségi kérdés fontos, de nem időszerű, háború van ugyanis. Attól fél, hogy a magyar kormány valójában azért nem tud dűlőre jutni ebben a kérdében, mert nem is akar, mert a folyamatos konfliktusban érzi jól magát.
Viola von Cramon-Taubadel szerint a nemzetiségi kérdést is lehet az oroszok által folytatott hibrid háború részének tekinteni. Az ezzel kapcsolatos ellentét indokot ad Orbánnak arra, hogy hátráltassa a közös európai fellépést, hogy vétózzon.
Szerinte a Nyugat-Balkán, Bosznia és a korábban már említett Moldova és Grúzia közvetlen veszélyben vannak, itt gőzerővel folyik az orosz hibrid hadviselés, amit szerinte sokáig fenn lehet így tartani, ugyanis olcsó, hasonlóan az ukrajnai magyar nemzetiségi kérdéshez nem kell nagy erőfeszítés ahhoz, hogy napirenden tartsák.
Szerinte Németország – legalábbis energetikai kérdésben – a foglyul ejtett állam titpikus esete, itt megemlíti Alsó-Szászországot, aminek a vezetése, különös tekintettel az SPD-re (a német szociáldemokratákra) teljesen az orosz érdekek mentén cselekedett éveken keresztül. Ezzel összefüggésben említ egy könyvet is, ami nemrég jött ki a témában, és Gerhard Schröder és köre orosz kapcsolatait tárja fel (valószínűleg erre a könyvre gondolhatott).
Cramon-Taubadel szerint fontos a latin-amerikai, ázsiai és afrikai országok megnyerése az ukrajnai háború ügyének, márpedig ebben jelentős a lemaradás, az afrikai kontinensen például Ukrajna mindössze egy nagykövetéséget tart fenn.
Marija Mezenceva a következő ukrajnai választásokat – normális esetben idén kellene tartani az elnökválasztást – firtató kérdésre azt mondta, egyrészt hadiállapot van érvényben, az alkotmány pedig nem engedi meg, hogy ilyenkor választásokat tartsanak, másrészt hiányzik a választások megrendezéséhez szükséges infrastruktúra, az iskolák, ahol rendesen szavaznak a választók, sok helyen porig lettek rombolva. Komoly problémát jelent még az aknátlanítás, az ország óriási területeken tele van aknával, ami rettenetesen veszélyes, mint mondta, az ember megáll az út szélén elvégezni a dolgát és nem lehet biztos benne, hogy nem lép bombára. Cáfolta azt is, hogy idén előrehozott parlamenti választásokat rendeznének az országban.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Sándor Fegyir megerősítette a hvg.hu-nak, hogy budapesti nagykövet lehet
Igen – írta arra kérdésünkre, hogy igaz-e, hogy Ukrajna nagykövete lehet Budapesten.
Orbán is a saját összeesküvés-elméleteinek áldozatává vált, de miért emleget harmadik világháborút? – interjú Krekó Péterrel
A morális meghasonulásnak nagyon komoly politikai ára van – mondta a hvg360-nak Krekó Péter, a Political Capital igazgatója és a Center for European Policy Analysis vezető külső kutatója. Hozzátette, a magyar kormány a belpolitikai sikerét egyre inkább annak köszönheti, hogy mindig külső fenyegetéssel szemben védi meg teátrálisan, szabadságharcos módjára a magyar érdekeket, közben makacsul ragaszkodik a rossz külpolitikai döntésekhez. Az interjú a hvg360-on indult vitasorozat harmadik része.
