A Moldovát 2001 óta irányító kommunista párt jelentősen visszaesett a szerdai előre hozott parlamenti választásokon: a szavazatok 76 százalékának megszámlálása után csak 45,9 százalékon áll, amivel – bár a legnagyobb politikai erő maradt – az eddigi 60 helyett mindössze 49 mandátuma lenne a 101 fős parlamentben.
Három és fél hónappal a legutóbbi parlamenti választások után szerdán ismét az urnákhoz járulnak Moldova választópolgárai. A várhatóan szoros eredménytől függ, hogy a kis kelet-európai ország Moszkva vonzáskörében marad-e, vagy pedig közelebb kerül az Európai Unióhoz.
A németek 80 százaléka arra számít, hogy a szeptemberi végi választások eredményeként Angela Merkel marad Németország kancellárja.
A szeptemberi németországi parlamenti választások előtt egyre inkább attól tartanak az elemzők, hogy a mikroblogolás és a közösségi hálózatokon terjedő hírek komolyan befolyásolhatják a voksolások kimenetelét, s így akár az utolsó percekben is megfordíthatják az eredményeket. Valóban ilyen nagy hatású az új online csatorna?
Kiss Péter társadalompolitikai miniszter volt a vendége a Hit Gyülekezetéhez közelálló hetilap, a Hetek által rendezett közéleti klubnak. A politikus a többek között kifejtette: „az országgyűlési választásokat követően, az MSZP, habitusát megváltoztatva, alulról építkezve, kísérletet tesz a váltópárti magasságra”. A hvg.hu az MSZP további szándékairól kérdezte Kiss Pétert.
Történelmi győzelmet aratott a hét végi izlandi parlamenti választásokon a baloldal: a Szociáldemokrata Szövetség és a Baloldal-Zöld Párt első ízben szerzett abszolút többséget a szigetország törvényhozásában.
