A Kúria épületének felújítása a NER kevés épeszű, nem lopásra optimalizált, felesleges kivagyiságot és hamis múltteremtést célzó projektjeinek egyike. Átgondolt műemléki rekonstrukcióról van szó, amelyhez csupán a tetőtérben illesztették hozzá a vitatott bírói klubot.
Távozott Sulyok Tamás köztársasági elnök, Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész. Varga Zs. András, a Kúria elnöke azonban egyelőre hivatalban van. Ügyében pártatlan, szakmailag megalapozott és a nemzetközi szabályokkal összhangban lévő döntésre van szükség. Mit tehet a bírói kar? És hogyan jár el a leghelyesebben a parlamenti többség? Farkas Erika jogász írása.
Az Alaptörvény módosításának elfogadásával sem lett világosabb, hogyan távolítaná el hivatalából a kormány a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökét. A bírók továbbra is tiltakoznak az ellen, hogy a bírói önigazgatás jegyében rájuk tolják a politikai felelősséget, és attól is tartanak, hogy a visszahívás intézménye ebben a formájában nem fog működni. Úgy tudjuk, a részletszabályokon még dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban, addig pedig minden marad a régiben.
Érdemi vizsgálat nélkül utasította vissza az Alkotmánybíróság a Kúria elnöke, Varga Zs. András indítványát a Bírák Etikai Kódexének megsemmisítéséről. A bírósági törvény erre vonatkozó részét sem tartották Alaptörvény-sértőnek, inkább az Országgyűlésnek szabtak ki jogszabály-pontosítási feladatot. Ezzel a legfontosabb jogi intézmények közötti újabb csörte ért véget, ismét Varga Zs. vereségével.
Lejár az ultimátum, amit Magyar Péter adott több közjogi és állami tisztségviselő – a kormányfő szavai szerint az „Orbán-bábok” – lemondását követelve. Sulyok Tamás államfő biztos nem mond le, sőt: új frontot nyitott. Aligha távoznak önként a többiek, így inkább az a kérdés, mi lesz velük hétfőtől, válhat-e belőlük politikai mártír és miként hat ez a Tiszára, a Fideszre.
Varga Zs. András Kúria-elnök tett feljelentést a legfőbb ügyésznél, hogy nyomozzák ki, hogyan szerepelhettek a bíróra utaló adatok a kilopott listán.
A Magyar Bírói Egyesület fotói kommentár nélkül is mindent elmondanak a Kossuth téri palota nagyvilági belsőjének problémájáról.
Arra nem reagáltak, hogy Magyar Péter lemondásra szólította fel Varga Zs. András kúriai elnököt.
Szerinte miközben Magyar Péter a Kúria felújításának „luxusát” bírálja, ugyanez nem zavarja őket a saját használatukra kijelölt épület esetében.
Aranyozott plafon, parlamenti panoráma és bírói klub bárpulttal – többek között ezek láthatóak a miniszterelnök által közzétett, a Kúria felújításáról készült képeken.
Földi András professzor Polt Pétert és más alkotmánybírókat, a Kúria elnökét, illetve Navracsics Tibort és Szájer Józsefet is elővette.
Az ügyvéd részletesen leírta, hogyan lehet a leggyorsabban elmozdítani Polt Pétert az Alkotmánybíróság elnökét és Varga Zs. Andrást a Kúria elnökét.
Úgy tudjuk, Varga Zs. András személyes okokra hivatkozott, már hetekkel ezelőtt beadta a kérelmét. A bejelentést a hallgatók tapssal fogadták, a Pázmány szerint az oktatást a történtek nem befolyásolják.
Varga Zs. András neve ettől függetlenül elhangzott a díszvendégek között. A Kúria szerint a Magyar-Amerikai Barátság Napja állami rendezvény volt, az elnöknek pedig minden oka megvolt, hogy elfogadja a miniszterelnök meghívását.
A jegyzőkönyv szerint az Országos Bírói Tanács január 14-ei ülésén éles vita alakult ki egy előterjesztésről, amely úgy módosította volna a bírák etikai kódexét, hogy tilos párt közösségi oldalán vagy applikációján regisztrálniuk. A kérdés a Tisza Világ applikációról kikerült adatok miatt került előtérbe, de a tagok finoman szólva sem voltak róla egy véleményen. Az ülést egy idő után inkább be is rekesztették.
A magyar igazságszolgáltatás szereplőinek idei legnagyobb nyilvános vitája zajlik épp a Kúria elnöke és a bíróságok központi igazgatását felügyelő Országos Bírói Tanács elnöke között. Ezúttal Pecsenye Csaba, OBT-elnök vádolta Varga Zs. Andrást etikátlansággal.
Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.
A Kúria elnöke megmagyarázta a nyomásgyakorlással kapcsolatos korábbi kijelentését is, szerinte csúnya cikkeket írtak volna a testületről, amennyiben felülbírálja a felfüggesztett kúriai bíró munkaügyi perében hozott első- és másodfokú „képtelen ítéletet”.
Végérvényesen megnyerte a munkaügyi pert az a kúriai bíró, akit azért függesztett fel a Kúria elnöke, Varga Zs. András, mert kritizálta a legfelső bíróság ügyelosztási rendjét. Kovács András első és másodfokon is nyert, majd az ügy a Kúriára került, ahol kedd délelőtt különös fordulattal zárult le. A Kúria bővebben ki nem fejtett, állítólagos nyomásgyakorlásra is hivatkozva visszakozott a pertől. A történtek így is bebizonyították, egy bírónak sem kell tartania attól, hogy az igazgatási vezetőjének nem tetsző álláspontja miatt „felfüggesztik” a pozíciójából.
A kormánymédia külön listázott aktív bírókat abból a tisztázatlan körülmények között nyilvánosságra került adatbázisból, amelyben a Tisza Világ applikáció állítólagos felhasználói szerepelnek. Azt sugallták, hogy az érintettek tiltott politikai tevékenységet folytatnak. Csakhogy az általunk megkérdezettek egybehangzó véleménye szerint egy legális applikáció letöltése magánszemélyként ettől nagyon messze van. Egy ilyen kampány azonban súlyosan alááshatja a közbizalmat, és a bírák véleménynyilvánítási szabadságát is korlátozhatja.
