Mi volt az a „rettenetes nyomásgyakorlás”, amitől annyira megrémült a Kúria elnöke?

Komoly presztízsveszteséget kénytelen elkönyvelni a Kúria elnöke, Varga Zs. András egy per és annak mellékhatásai miatt. Kapitulációval ért fel számára, hogy visszavonta a felülvizsgálati kérelmet egy általa felfüggesztett kúriai bíró perében, amit így jogerősen elvesztett a Kúria. Ezután pedig önálló életre kelt az indoklása, amivel a visszakozást magyarázta. Nem csoda. Ha ugyanis, mint állította, valóban az eljáró tanácsra gyakorolt külső nyomásgyakorlás miatt léptek vissza a perben, akkor a Kúria elnöke voltaképp azt adta írásba: a magyar bíróság döntéseit befolyásolhatják külső hatások. Utat vágunk a jogi útvesztőben, megmutatjuk, mitől rettent meg a Kúria elnöke, illetve előkerül egy árulkodó jegyzőkönyv és persze némi politika is.

Rendkívül káros és bíróként vállalhatatlan – így jellemezte még a múlt héten a Magyar Bírói Egyesület (MABIE) a Kúria keddi közleményét, melyben azt írták „a jogerős ítéletet követően tapasztalt, a Kúria integritását érintő nyomásgyakorlásra” hivatkozva vonták vissza felülvizsgálati kérelmüket a Kovács András kúriai tanácselnök által a munkáltatója ellen indított perben.

Az ügy során azt vizsgálták, hogy Varga Zs. András a Kúria elnöke jogszerűen függesztette-e fel tanácselnöki pozíciójából a bírót, végül másodfokon Kovácsnak adott igazat a bíróság. A Kúriát elmarasztaló ítéletre a legfelsőbb bírói fórum felülvizsgálatot kért, de az utolsó pillanatban a fentebb említett nyomásgyakorlásra hivatkozva visszakoztak.

A MABIE kemény szóhasználata pedig egyáltalán nem volt véletlen.

A Varga Zs. András vezette Kúria közleménye ugyanis rendkívül súlyos állítást tartalmaz: lényegében azt sugallja, hogy az eljáró tanács nem képes ellenállni a nyomásgyakorlásnak.

Ha azonban ez tényleg így lenne, akkor annak nagyon súlyos következményei lennének az egész bírósági rendszerre nézve.

Hogy miért, az meglehetősen egyszerű.

Hozzászólások