Nap mint nap találkozhatunk azzal a kijelentéssel, hogy „a mai gyerekek már beleszülettek a számítógépek használatába”, „a kisujjukban van a technikai eszközök kezelésének csínja-bínja" és hasonlók. Vajon mennyire megalapozottak ezek a kijelentések? A válaszokat egy izgalmas, a Leonardo da Vinci program keretében működő Tenegen projekt támogatásával végzett kutatás foglalja össze.
Nyilvánvaló, hogy a web 2.0 megváltoztatta a mai gyerekek életét, hatással van szellemi fejlődésükre.
A szórakoztatóipar minden korábbi rekordját megdöntve már forgalomba kerülése első napján 310 millió dolláros bevételt hozott a Call of Duty: Modern Warfare 2 (MW2) című videojáték - és ezek csak az amerikai és brit eladásokból származó bevételek.
Részben a gazdasági válság, részben az igazán ütős játékcímek hiánya miatt nem túl rózsás a számítógépes és videojátékok piacának helyzete. Manapság nem csak az alkalmi játékosok sajnálják a pénzt videojátékokra, hanem már a fanatikus rajongók is meggondolják, mire költik a pénzüket.
A túlzásba vitt számítógépes vagy konzolos játék ártalmas az egészségre és a jellemre. Ez nem újdonság. De vannak olyan kiegészítők, amelyekkel fizikai sérüléseket is tudunk okozni? A Techline utánajárt.
Miközben a mozikban egyre több animációs filmben - G-Force, vagy a Jégkorszak 3 - látható a professzionális háromdimenziós grafika, addig a videojátékokban is hasonló 3D-s technológiával próbálkoznak a fejlesztők és a filmes guruk egymással együttműködve. A csúcstechnológiát használó játékok gyakran a 3D-s filmek adaptációi.
Ösztönzik a számítógépes videojátékok a gyermekek kreativitását, újítóképességét és együttműködési készségét, miközben az erőszakos magatartással nincs egyértelműen bizonyítható kapcsolatuk - véli egy európai parlamenti jelentéstervezet, amelyet Brüsszelben szavazott meg az Európai Parlament belső piaci és fogyasztóvédelmi bizottsága.
Az év nyertese elemzők szerint a Nintendo, amely az első két helyet csípte el a...
