#világegyetem


Idegen civilizációk élnek itt? 500 exobolygó egy helyen

Amit már Giordano Bruno is sejtett (és tudásáért az életével fizetett), az bizonyosság mára: rengeteg Nap van a világegyetemben és körülöttük bolygók keringenek. Egy szlovák grafikus fantasztikus vizualizációt készített a Naprendszeren kívüli és már felfedezett bolygókról, az exobolygókról.







Fantasztikus Google-alkalmazás

A Google már több alkalmazást is fejlesztett a Chrome-ra, hogy megmutassa böngészője képességeit. A legutóbbi valóban fantasztikus: a világegyetemben kóborolhatunk a segítségével.




Újabb galaxist találtak a világegyetem peremén

Az eddigi leghalványabb galaxist fedezték fel amerikai csillagászok a világegyetem peremén. Fénye tizenhárommilliárd év alatt ért a Földre. A felfedezésről a The Astrophysical Journal Letters című folyóiratban jelentették meg tanulmányukat az Arizonai Állami Egyetem kutatói.




Levesből lettünk, nem gázból: folyékony volt a születő univerzum

Nem ideális gáz, hanem folyadékszerű anyag keletkezett az ősrobbanás után – ennek az anyagnak a tulajdonságait vitatták meg egy budapesti konferencián, amelyet nehézion- és részecskefizikusok tartottak. Az új elméleteket egy japán professzor mutatta be, aki a magyar és a más országokból érkezett szakértőkkel vitatta meg az eredményeket.


Elkészült a világegyetem eddigi legrészletesebb 3D-s térképe

Elkészült a "helyi" világegyetem eddigi legrészletesebb 3D-s térképe, amely a Földtől számított 380 millió fényévnyi távolságot fedi le. A csillagászok több mint tíz évvel ezelőtt kezdtek hozzá a 2MASS (Two Micron All Sky Survey) elnevezésű égboltfelmérési programhoz, amelynek keretében a fény infravöröshöz közeli tartományában három hullámhosszon fényképezték az égboltot.



Kisebbek a protonok, mint korábban gondolták

A látható világegyetemet alkotó pozitív töltésű szubatomi részecskékről, a protonokról kiderült, hogy méretük négy százalékkal kisebb, mint azt korábban gondolták - olvasható a Nature című tudományos szaklapban megjelent tanulmányban.


Nyolc tudós osztozik a hárommillió dolláros Kavli-díjon

Nyolc amerikai, brit és német tudóst ismertek el a három kategóriában egy-egymillió dollárral járó norvég Kavli-díjjal olyan kutatásokért, amelyek révén az emberiség bepillanthatott a világegyetem távoli, eldugott csücskeibe, megismerhette a legkisebb részecskéket a Földön, s gyarapíthatta tudását az idegsejtek közötti kommunikációról.