Gyorsabban tágul a világegyetem, mint eddig gondoltuk, és a tudósok sem értik, miért
A Hubble megfigyelései szerint a világegyetem gyorsabban tágul, mint az ősrobbanás után 400 ezer évvel, pedig az ismert törvényszerűségekből nem ez következne.
A Hubble megfigyelései szerint a világegyetem gyorsabban tágul, mint az ősrobbanás után 400 ezer évvel, pedig az ismert törvényszerűségekből nem ez következne.
hvg.hu
Az Earadel nevű csillag 12,9 milliárd fényévre van tőlünk, vagyis alig 900 millió évvel azután keletkezett, hogy az unverzium megszületett.
hvg.hu
Egy lépéssel ismét sikerült közelebb kerülni ahhoz, hogy megértsük, miként keletkeznek az univerzumban meglehetősen ritkán előforduló furcsa rádiókörök, az ORC-ok.
hvg.hu
A Bernardinelli–Bernstein üstökös méretét mikrohullám segítségével mérték meg.
hvg.hu
Csak pár hónapja kezdődött el hangsúlyos küldetése, ám máris lehetővé tette a világegyetemről készített eddigi legrészletesebb térkép bemutatását a DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) nevű eszköz.
hvg.hu
Olasz kutatók egy új módszer segítségével számolták össze, mennyi csillagtömegű fekete lyuk lehet az univerzumban. Ez segíthet majd megválaszolni azt a kérdést is, hogy miként keletkeznek a szupermasszív fekete lyukak.
hvg.hu
A tudósok több olyan vörös törpe csillagot is találtak, amelyek valószínűleg csak akkor bocsáthatnának ki rádiójelet, ha egy bolygó zavarja meg a mágneses mezőjüket.
hvg.hu
A Hubble űrteleszkóp hat olyan galaxist detektált, amelyek a csillagképződés csúcspontján már halottak voltak.
hvg.hu
A csillagászok hosszú ideje figyelik az univerzumot, amihez természetesen előrejelzéseket is készítenek. Az egyik legújabb tudományos csomag igen méretes lett.
hvg.hu
A kutatók jóval nagyobb mennyiségű molekulára bukkantak, mint amennyire előzetesen számítottak.
hvg.hu
Paul Davies, az Arizonai Egyetem asztrobiológusa szerint ha a Földön kívül van bármilyen élet, annak komplexitásához a vírusok is hozzájárulhatnak.
hvg.hu
A tudósok sokáig úgy gondolták, hogy az ősrobbanás után keletkezett kvark-gluon plazma gáz halmazállapotú volt, most azonban kiderült, tévedtek.
MTI
A tudósok szerint a P172 18 kódnévvel illetett kvazár – vagyis egy csillagszerűnek tűnő rádióforrás – abból a korból származik, amikor a világegyetem 780 millió éves volt.
MTI
Amerikai tudósok három éven át mintegy 45 pulzárt figyeltek meg, amelyek bizonyítékot szolgáltathattak a gravitációs háttérhullámok létezésére.
hvg.hu
A kutatóknak hosszas munkával sikerült megfigyelniük az ID2299 névre keresztelt galaxist, ami nagyjából 9 milliárd fényéve van a Földtől.
MTI
A Hubble űrteleszkóp és a Spitzer űrtávcső ugyanarra a pontra fókuszált: az Orion-ködre, hogy aztán a két szerkezet adatait összekombinálva megszülethessen 2020 egyik utolsó űrfelvétele.
hvg.hu
A Kaliforniai Egyetem kutatói által vezetett tudóscsoportnak sikerült pontosan megmérnie, hogy mennyi anyag van a világegyetemben: az univerzum 31 százalékát alkotja anyag, a maradék sötét energia.
MTI
Amerikai és kínai kutatóknak elsőként sikerült extragalaktikus, vagyis Tejútrendszeren kívüli bolygóra utaló bizonyítékokat találni. A planéta az M51-ULS-1b nevet kaphatja.
MTI
Felfedezték az első galaxist, amely extrém ultraibolya sugárzást bocsát ki magából. Ez segíthet jobban megérteni, hogyan végződött az univerzum „sötét korszaka” több mint 13 milliárd évvel ezelőtt.
MTI
Harminc kutatóintézet mintegy 20 éven át tartó munkájának eredményét közölték a kutatók hétfőn.
MTI