A díjazottak nevét Nils Christian Stenseth, a Norvég Tudományos Akadémia elnöke jelentette be csütörtökön Oslóban.
Az asztrofizikai díjat Jerry Nelson, a Kaliforniai Egyetem, a brit Raymond Wilson, az Európai Déli Obszervatórium kutatója, valamint a brit-amerikai állampolgárságú Roger Angel (Arizonai Egyetem) kapta megosztva.
Az indoklás szerint Nelsonnak és Angelnek köszönhetően a teleszkópok sokkal nagyobb felbontású képeket szolgáltatnak, Wilson munkásságának hála a távcsöveknél sikerült komputerrel kiiktatni a gravitáció, a szél és a hőmérséklet torzító hatását. Ezáltal "a korábbiaknál sokkal távolibb és ősibb csillagászati objektumokat és történéseket sikerült megfigyelni a világegyetem eldugott szegleteiben."
Az idegtudományi kategóriában a német Thomas Südhof (Stanford Egyetem), az amerikai Richard Scheller (Genentech biotechnológiai vállalat), valamint James Rothman (Yale Egyetem) osztozott a díjon. Mindhárman az ingerületátvivő anyagokat szállító hólyagocskákat, a vesiculumokat kutatták. Südhof és Scheller fedezte fel a hólyagocskák működését irányító géneket. Rothman azt mutatta ki, hogyan juttatják el a hólyagocskákat a szükséges helyre, s azt bebizonyította, hogy ez a mechanizmus nemcsak az agyban érvényesül, hanem erre épül a szervezet számos élettani funkciója, így a hormontermelés, az inzulin kiválasztása, vagy a sejtosztódás.
A nanotechnológiai díjon az amerikai Donald M. Eigler (IBM Almadenai Kutatóközpontja) és Nadrian Seeman (New York Egyetem) osztozott. Eiglernek elsőként sikerült 1989-ben egyetlen atomot "felemelni", s áthelyezni. A későbbiekben egy sor olyan felfedezés fűződött a nevéhez, amelyek révén sikerült az anyag alapvető egységeinek természetet megérteni. Seeman azt fedezte fel, hogy a DNS-t miként lehet alkalmazni molekulaméretű eszközök és berendezések megkonstruálására. Legutóbbi, a Nature-ben megjelent közleményében Seeman szerzőtársaival azt ismertette, hogyan alkottak meg a DNS-ből molekuláris robotokkal működtetett szerelőszalagot.
A díjat Fred Kavli norvég származású fizikus alapította, aki 1955-ben 300 dollárral vándorolt ki az Egyesült Államokba, ahol később több mint 340 milliós vagyonra tett szert a légiközlekedésben használt szenzorok gyártásával. Kavli 2000-ben eladta vállalatát, és vagyonát azóta tudományos kutatások támogatására fordítja.
A díjat nemzetközileg elismert tudósok javaslata alapján a Norvég Tudományos Akadémia, a Kavli Alapítvány és a norvég oktatási és kutatási minisztérium 2008 óta kétévente ítéli oda az asztrofizika, idegtudományok és a nanotechnológia jeles képviselőinek. A díjazottak aranyérmet kapnak, valamint kategóriánként 1 millió dolláron osztoznak.
