Hány hónap kell majd ahhoz, hogy a német nagyvállalatok krémje felszólítsa az ukrán kormányt: legyen belátó és tegyen engedményeket Moszkvának – kérdezi Roger Boyes külpolitikai szerkesztő. Lapszemle.
Megint vétóval fenyegette a svéd és a finn NATO-csatlakozást Erdogan, újra Odesszát támadták az oroszok, míg Ukrajna újabb orosz lőszerraktárat semmisített meg. Putyin Iránba látogatott, az ukrán parlament megszavazta a főügyész és a biztonsági főnök kirúgását. Nem hisznek a németek a Gazpromnak, de az attól még terjeszkedik. Összefoglaló.
Amikor az alkotmány által éppen korlátozott Vlagyimir Putyin helyére beugrott az államfői posztra, még liberális reménységnek tekintették Dmitrij Medvegyevet, aki ehelyett előbb hűséges csinovnyik, majd mostanra a háborús fenyegetőzés szócsöve lett.
Az orosz külügyminisztérium Putyin és Erdogan iráni találkozójára időzítve magyarázkodott.
Könyörtelennek, birodalomépítőnek és jó kommunikátornak tartja Vlagyimir Putyin orosz elnököt a Putyin emberei című, magyarul most megjelent könyv szerzője. A Financial Times egykori moszkvai tudósítója folytatja kutatását, és azt is ki akarja deríteni, miért van ennyire jó kapcsolat a Kreml ura és Orbán Viktor között.
Putyin szerint a mai világban „lehetetlen mindent körzővel körülrajzolni és hatalmas kerítéssel körülzárni”.
A szankciók nem működnek, területről lemondani a békéért katasztrófa lenne, a NATO elsöprő erejét felhasználva lehet legyűrni Moszkvát. A véleménycikk szerzője szerint ez nem jelentené a III. világháborút.
Kétségbe vonja a brit vezérkari főnök, hogy bármi valóságalapja lenne azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem örvend jó egészségnek, vagy hogy fennáll a lehetősége annak, hogy erőszakkal eltávolítják a hatalomból.
Az orosz elnök miniszterelnök-helyettest ültetett Dmitrij Rogozin helyére. Az ő új pozíciójáról nincs hír.
Ukrajna délen, Herszon térségében, Oroszország pedig Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében tervez támadást, miközben úgy tűnik, mindkét fél kezd kifogyni a harcedzett egységekből. Volodimir Zelenszkij hazahívott több nagykövetet, köztük a budapestit is, és felszínre került az államfő és a vezérkar közötti ellentét.
Az orosz államfőt szinte semmi sem ösztökéli a párbeszédre, írja a svájci lap elemzése.
Az oroszok ismét Harkivot és Mikolajivot támadták, emelkedett a Csasziv Jar-i támadás áldozatainak száma. Ezek voltak az orosz–ukrán háború 139. napjának legfontosabb történései.
Putyin Teheránban találkozik Erdogan török elnökkel is.
Tovább emelkedett az orosz–ukrán háború halálos áldozatainak száma a Csasziv Jar-i és harkivi rakétatámadások után. Az ukrán vezetés visszafoglalná a fekete-tengeri partvidéket, Litvánia nem tágít Kalinyingrád ügyében. Ezek a 138. nap legfontosabb hírei.
„Ha valaki nem ért velem egyet, nyugodtan távozhat!” – tette hozzá.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
Tovább folytatódik Oroszországban a hatalommal szemben kritikus művészek, értelmiségiek vegzálása. Tompa Andrea író véleménycikke a helyzetről.
Az orosz elit gúnyolódva fogadta a Volodimir Zelenszkijt hangosan támogató Boris Johnson lemondását. Hét év börtönt kapott egy moszkvai önkormányzati képviselő a háborúellenes kijelentései miatt. A háború pénteki eseményei.
Az orosz elnök újabb megszólalásában nagyon magabiztosan beszélt az ukrajnai invázióról, ugyanakkor nem zárta ki a békekötés lehetőségét sem.
