Kifulladni látszik a délen indított ukrán ellenoffenzíva, míg keleten az oroszok nem haladnak a Donyec-medence „felszabadításával”. Mindkét hadsereg komoly emberhiánnyal küzd, de semmi jele annak, hogy Kijev vagy Moszkva kész lenne a tűzszünetre.
A magyar kormány állítólag csak akkor lesz hajlandó igent mondani az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók újabb meghosszabbítására, ha a tagállamok beleegyeznek abba, hogy levegyenek a szankciós listáról három, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló oligarchát. A Brüsszellel állandó harcot vívó Orbán-kormány nem először nyúl ehhez az eszközhöz.
Az amerikai hírszerzés úgy tudja, kifejezetten Moszkva kereste meg Phenjant a vételi szándékkal, azt viszont nem tudják, hogy létrejött-e már az üzlet.
A Szabad Európa cikke szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormány a szankciók elfogadásával zsarolná az Európai Uniót a jogállamisági eljárással és a helyreállítási alappal kapcsolatban.
Átfogó energiatakarékossági intézkedésekről döntött a német kormány, annak ellenére, hogy a vártnál jobban állnak a gáztározók feltöltésével. Az atomerőművek további üzemeléséről, bár a közvélemény már helyeselné, nincs egyetértés a kormánykoalíción belül.
Két részben közöljük a Heim Péter befektetési szakértővel készített HVG-interjút. Heim az első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszélt, a megoldásban szerinte Iránt kulcsszereplőnek kellene tekinteni, mert nélküle nem lehet biztonságos Európa olaj- és gázellátása. Heim elmondta azt is, milyen energetikai üzletek kötik Iránhoz. A mai folytatásban egyebek közt arról van szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz és az orosz oligarchákhoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
A külügyminiszter szerint azért nem lehet az orosz gázszerződésben foglalt árformuláról beszélni, mert az egy olyan üzleti információ, amelynek kiszivárgása adott esetben károkat okozhat.
Kiesett az egyik moszkvai elitkórház ötödik emeleti ablakából és szörnyethalt Ravil Maganov, a legnagyobb orosz olajipari magáncég, a Lukoil igazgatótanácsi elnöke. Az orosz állami sajtó öngyilkosságról ír, ám ezt nem érdemes készpénznek venni, hiszen az év eleje óta már legalább nyolc olyan vezető orosz üzletember halt meg furcsa körülmények között, aki a gáz- illetve az olajiparban tevékenykedett.
Annak a politikai víziónak egy része, amit az egykori pártfőtitkár megpróbált valóra váltani, akkor bukkanhatna fel ismét Oroszországban, ha az ukránok nyernek, olvasható az osztrák lap kommentárjában.
Az orosz–ukrán konfliktus pillanatnyi állásánál is fontosabb most, az energiaválságban az iráni atomalku sorsa – állítja a Századvég volt tulajdonosa, befektetési szakember, aki Iránnal kapcsolatos energetikai ügyekben főtanácsadóként, illetve speciális meghatalmazottként is dolgozik. Heim Péter a vele készült interjú első részében a globális gáz- és olajpiac problémáiról beszél. A holnapi folytatásban egyebek közt arról lesz szó, miért nem szerepelt az elmúlt jó pár évben a hazai közéletben, milyen kapcsolatok fűzik a NER gazdasági potentátjaihoz, milyen hatalmas üzletekben volt szerepe, miért nem szerették a Fideszben, és miért gondolja, hogy Orbán Viktornak nyilvánosan el kellene ismernie, hogy hülyeséget csinált, amikor ugyanazt a gazdaságpolitikát vitte, mint anno Gyurcsány Ferenc, és Magyarország gazdaságát a katasztrófa szélére vezette.
Az orosz elnök titokban megrémült, de minden nappal veszélyesebbé válik. Célja, hogy félelmet és instabilitást gerjesszen, így ellenfelei kétszer is meggondolják, szembeszállnak-e vele, írja Simon Tisdall, a legnagyobb brit lap külpolitikai szemleírója.
Az orosz elnök egyrészt segíti a háború óta Oroszországba menekült ukránokat a tartózkodási és munkavállalási feltételek könnyítésével, másrészt viszont lehetővé teszi, hogy azokat az ukrán állampolgárokat, akik “veszélyt jelentenek”, azonnal kitoloncolhassák az országból.
"Valószínűleg jobb, ha a sátorban van, és kifelé pisil, mintha a sátoron kívül pisilne befelé" - nagyjából így vannak a NATO-n belül Törökországgal, melynek erőskezű vezetője, Recep Tayyip Erdogan egyre mélyebb kapcsolatokat ápol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, és egyre nagyobb az aggodalom, hogy Ankara segíteni akarja az oroszokat a szankciók kijátszásában. Az Európai Unió se nagyon tud vele mit kezdeni.