Kétségbe vonja a brit vezérkari főnök, hogy bármi valóságalapja lenne azoknak a híreszteléseknek, amelyek szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök nem örvend jó egészségnek, vagy hogy fennáll a lehetősége annak, hogy erőszakkal eltávolítják a hatalomból.
Az orosz elnök miniszterelnök-helyettest ültetett Dmitrij Rogozin helyére. Az ő új pozíciójáról nincs hír.
Ukrajna délen, Herszon térségében, Oroszország pedig Kelet-Ukrajnában, Donyeck megyében tervez támadást, miközben úgy tűnik, mindkét fél kezd kifogyni a harcedzett egységekből. Volodimir Zelenszkij hazahívott több nagykövetet, köztük a budapestit is, és felszínre került az államfő és a vezérkar közötti ellentét.
Az orosz államfőt szinte semmi sem ösztökéli a párbeszédre, írja a svájci lap elemzése.
Az oroszok ismét Harkivot és Mikolajivot támadták, emelkedett a Csasziv Jar-i támadás áldozatainak száma. Ezek voltak az orosz–ukrán háború 139. napjának legfontosabb történései.
Putyin Teheránban találkozik Erdogan török elnökkel is.
Tovább emelkedett az orosz–ukrán háború halálos áldozatainak száma a Csasziv Jar-i és harkivi rakétatámadások után. Az ukrán vezetés visszafoglalná a fekete-tengeri partvidéket, Litvánia nem tágít Kalinyingrád ügyében. Ezek a 138. nap legfontosabb hírei.
„Ha valaki nem ért velem egyet, nyugodtan távozhat!” – tette hozzá.
Most különösen megéri ellátogatni Litvániába, azon belül is a 300 ezres Kaunasba. Nemcsak az art deco/modernista építészete miatt, hanem azért is, amiért az egész város kék-sárgába borult az ukránokkal való szolidaritásuk jeléül. Milyen következtetéseket vont le Litvánia az egykori szovjet megszállásból vagy Krím elfoglalásából, és mi köze a magyaroknak a balti kosárlabda-nemzethez? Úti beszámoló.
Tovább folytatódik Oroszországban a hatalommal szemben kritikus művészek, értelmiségiek vegzálása. Tompa Andrea író véleménycikke a helyzetről.
Az orosz elit gúnyolódva fogadta a Volodimir Zelenszkijt hangosan támogató Boris Johnson lemondását. Hét év börtönt kapott egy moszkvai önkormányzati képviselő a háborúellenes kijelentései miatt. A háború pénteki eseményei.
Az orosz elnök újabb megszólalásában nagyon magabiztosan beszélt az ukrajnai invázióról, ugyanakkor nem zárta ki a békekötés lehetőségét sem.
Putyin köre látványosan örül Boris Johnson lemondásának, az ukránok pedig remélik, hogy ugyanúgy kapnak fegyvert a britektől, mint eddig.
Az ukrajnai eseményekhez Oroszországnak semmi köze – mondta az orosz elnök.
Az utóbbi időben nem tapasztalt egység és összhang jellemezte a NATO madridi csúcstalálkozóját. A tagállamok támogatták Svédország és Finnország belépését, jóváhagyták a gyorsreagálású erők létszámának megsokszorozását, és elfogadták a katonai szövetség Oroszországot súlyos fenyegetésnek minősítő új stratégiai koncepcióját.
Ha Putyin a nukleáris ütőkártyára mutogat, Amerikának figyelmeztetnie kell arra: az orosz fél súlyos veszteségnek néz elébe egy nukleáris reakció esetén, és egy atomháborúnak nem lennének nyertesei. Lapszemle.
132. napjába lépett az orosz–ukrán háború. Kövesse velünk a legfontosabb eseményeit.
A háború óta még nehezebb lett hitelesen tájékozódni Oroszországban, hisz egy sor független szerkesztőség kénytelen volt bedobni a törülközőt, írja a német lap, amely egyébként azt feltételezi, hogy az orosz elnök csak azt olvassa el, amit vastag dossziékban elé tesznek.
A gesztus elmaradásának oka a Kreml szóvivője szerint az amerikaiak barátságtalan politikája.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatban Vlagyimir Putyin többször is fenyegetőleg emlegette az orosz nukleáris csapásmérő eszközöket, ami Európában felélesztette a vitát arról, meddig lehet bízni az amerikai atomernyőben, s nem lenne-e tanácsos sajátot létrehozni.
