Gazdasági csoda a magyar energiaszektorban?
Egy hónap alatt 20 százalékkal megugrott az energiaszektorban működő cégek száma, de csupán a számoktól azért gazdasági csodára még nem kell számítani.
Egy hónap alatt 20 százalékkal megugrott az energiaszektorban működő cégek száma, de csupán a számoktól azért gazdasági csodára még nem kell számítani.
A csődök és felszámolások száma nagyjából 20 százalékkal esett vissza, míg a kényszertörlések száma több mint 25 százalékkal mérséklődött 2016-ban. Ezzel szemben a végelszámolások száma közel 10 százalékos emelkedést mutatott. A magyar gazdaság bedőlési indexe a tavalyi évben tovább javult; 0,3 százalékpontos csökkenést követően megközelíti a másfél százalékot.
Idén 6 százalékkal bővült a Magyarországon bejegyzett új cégek száma, ezzel szeptember végére már több, mint 19 ezer új vállalkozás indult el. A legnépszerűbb ágazat az építőipar, ahol az új cégek száma 19 százalékkal nőtt.
Az idei harmadik negyedévben 1341 építőipari céget töröltek, ami még mindig magasnak számít az ágazat nagyságrendjéhez képest, de az előző évek azonos időszakaihoz viszonyítva már kicsit szebb a kép.
1950 óta a magyar kiskereskedelmi piac szereplője az Orex-kereskedőház. Esélyes, hogy május 30-án a cég vezetősége a végelszámolás mellett dönt, és nyáron meg is kezdődik az eljárás.
Hogyan juthat pénzéhez az a munkavállaló, akinek a munkáltatója szűnik meg jogutód nélkül? Legyen nyugodt, hiszen a munkabér és bérjellegű juttatások – mivel azok a létfenntartáshoz szükségesek – privilegizált követelések, minden mást megelőznek.
A múlt évben közel felére csökkent a felszámolások száma a 2014-es évhez képest, aminek következtében a magyar vállalkozások bedőlési aránya is jelentősen mérséklődött. A kiemelkedően kockázatos iparágak listáján is történtek meglepő fordulatok, mivel a korábban hosszú ideig legkockázatosabbnak ítélt építőipart egy ideje már megelőzte a szálláshely-szolgáltatás. 2015-ben azonban egy másik szektor is maga mögé utasította az építőipart. Az élelmiszergyártás ugyanis az elmúlt évben a vendéglátás után a második legkockázatosabb szektorrá vált.
A tulajdonosok úgy döntenek, hogy abbahagyják az eddigi tevékenységet, bezárják a céget. Mikor van mód végelszámolásra, milyen határidőket kell betartani, milyen számviteli és adózási feladatokat kell teljesíteni? Az Adózóna összefoglalta, hogy mi is a teendő ilyenkor.
Bezárná a cégét ezért vagy azért? Hát, nem lesz egyszerű, de jó hír, hogy osztalékot még ekkor is lehet fizetni/felvenni.
Mindössze 2272 cég szűnt meg Magyarországon augusztusban, ez rég nem látott alacsony szám. Bár az év nyolcadik hónapjában a szabadságszezon miatt hagyományosan kevés céget töröl a cégbíróság, az érték alulmúlja az elmúlt három év azonos havi adatait is. „Mindezek ellenére azt gondoljuk, hogy ősszel visszatérnek az első félévben látott havi négyezer megszűnést hozó idők” – mondja az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
Áprilisban ismét rekordot döntött a megszűnő cégek száma Magyarországon. „Egyetlen hónap alatt 4641 céget törölt a cégbíróság, ezzel az év első négy hónapjában már 17 259 vállalkozás szűnt meg, és a trend határozottan növekvő” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közzétevő Opten céginformációs szolgáltató ügyvezetője.
Pont egy éve minden egyes negyedévben megdől Magyarországon a negyedéves cégmegszűnési rekord. Idén az első három hónapban 12 618 gazdasági társaságot törölt a cégbíróság, ez már 36 százalékkal több, mint a megelőző év azonos időszakában volt. Az utolsó 12 hónapban 44 477 vállalkozás szűnt meg, ami 23 százalékos emelkedés az egy évvel korábbi 36 243-hoz képest.
A januári rekorddal szemben februárban meglepően kevés cég szűnt meg az építőiparban, de az év így is rosszabbul indult, mint bármikor korábban – derül ki az Opten céginformációs szolgáltató frissen közzétett adataiból. Az ágazat megrendelésállománya sok jót nem vetít előre, a várakozások inkább stagnálást vagy csökkenést valószínűsítenek, mintsem növekedést, így tovább emelkedhet a megszűnési ráta.
Körülbelül három hete kampányolnak intenzíven a magánnyugdíjpénztárak a tagoknál, de máris 60 százalék fölött van a tagdíjfizetők aránya, így van esélyük arra, hogy megússzák a kényszerű végelszámolást – írta a Világgazdaság.
A magyar cégek mintegy 40 százaléka működik Budapesten. Ennek ellenére csökkenő tendenciát lehet megfigyelni a két évvel ezelőtti adatokhoz képest, mivel míg 2014 októberében 216 492 céget jegyeztek, addig idén október elején ez a szám már csak 207 233 volt. Ez közel 4,6 százalékos csökkenés.
Bármennyire furán is hangzik, hazai környezetben havi 4 ezer cég törlése és 2 ezer alapítása már békés hónapnak számit. A békés időszak azonban vélhetően nem tart sokáig, hiszen a NGM által októberben bejelentett adócsomag néhány hónapon belül érezteti majd a hatását a cégstatisztikában is.
A fizetésképtelenségi eljárásokkal kapcsolatban az adóhatóság 2014 júliusa óta 460 millió forint mulasztási bírságot szabott ki. Az ellenőrzési szakterület tavaly 383, az idei első félévében 277 vizsgálatot végzett a cégtemetőkbe értékesítők és cégtemetők érdekeltségébe kerülő társaságoknál.
Több mint ötezer vállalkozás szűnt meg szeptemberben Magyarországon, ennyi törlés még soha nem volt egyetlen hónapban.
Nem egészen 4300 cég szűnt meg Magyarországon májusban, számottevően kevesebb, mint áprilisban. Nagy örömre még sincs ok, nem biztos, hogy trendfordulóról beszélhetünk. „A közelmúltban indult eljárások azt vetítik előre, hogy egész évben magas megszűnési rátával számolhatunk” – mondja Tóth Tamás, az adatokat közlő Opten ügyvezető igazgatója.
Februárban 4153 cég szűnt meg Magyarországon, az első két hónapban összesen 8367. Ilyen rossz évkezdetre még sohasem volt példa, két éve 4293, tavaly pedig 6109 céget töröltek az év első két hónapjában. Emellett egyre kevesebb új céget alapítanak, így gyorsul a működő vállalkozások számának csökkenése. „Továbbra sem arról van szó, hogy veszélyben lenne az ország gazdasága, inkább azt látjuk, hogy konszolidáció és koncentráció zajlik a cégvilágban” – mondja az Opten igazgatója.