#WHO


Ha sárgaláz elleni oltást kap, ezt tudnia kell

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) módosította a sárgaláz elleni védőoltásokra vonatkozó ajánlásait és előírásait. A változás lényege, hogy a sárgaláz megelőzésére alkalmazott vakcina egyetlen dózisa élethosszig tartó védelmet biztosít a betegség ellen, emlékeztető oltásra nincs szükség.



Minszk lemosta az iszákos ország bélyeget

A fehérorosz egészségügyi tárca illetékesei meggyőzték az Egészségügyi Világszervezetet (WHO) arról, hogy 2014-es jelentésében túlzó adatokat tett közzé az ország lakosainak alkoholfogyasztásáról. A szovjet utódállam így lekerült a kétes dicsőséget jelentő első helyről.



Rákkeltő kockázatú növényvédő szer

Az LMP szerint el kell utasítani a rákkeltő kockázatú glifozát növényvédő szer további használatát az Európai Unióban. A párt közleménye szerint az Orbán-kormány támogatja a szer alkalmazását.


Libéria negyedjére is legyűrte az ebolát

Negyedik alkalommal is ebolamentesnek nyilvánította az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Libériát, amelyet a nyugat-afrikai országok közül a legsúlyosabban érintett a járvány – jelentette be a libériai egészségügyi tárca csütörtökön.








Még sosem voltunk ilyen közel két régi betegség felszámolásához

A WHO adatai szerint a világon ötből egy gyermek nem kapja meg a megfelelő védőoltásokat. Jó hír viszont, hogy Európa még soha nem állt ilyen közel a kanyaró és rubeola teljes felszámolásához – erre hívják fel a figyelmet idén az európai védőoltási héten. Az Országos Epidemiológiai Központ szerint itthon kiváló, 98 százalék feletti az átoltottság a kötelező védőoltások tekintetében, az elmúlt két évben pedig sem rubeolás, sem kanyarós megbetegedést nem regisztráltak.


De mit eszünk majd 2051-ben?

A népesség növekedése, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség fenyegetettsége, az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-elosztás egyenetlensége, új alternatív technológiák előretörése – pro és kontra összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, amely nagyban befolyásolhatja a jövő élelmiszer-biztonságát.


Kritikusan alacsony a magyarok hozzáférése a globális gyógyszerkincshez

Kiválóan használható és mindenki számára elérhető a magyar gyógyszerkönyv, a magyar orvosok pedig egyre felelősségteljesebben írják föl az antibiotikumokat, és ezzel párhuzamosan mérséklődik a túlfogyasztás is. Ugyanakkor a betegek mindössze harminc százaléka van tisztában az antibiotikumok rendeltetésszerű használatával. A cukorbetegségek korai felismerésében és kezelésében is viszonylag jól teljesít a magyar egészségügy, azonban rengeteg gyógyszer hiányzik a magyar piacról.