Az amerikai 5 Gyres Intézet szakemberei szerint a világ óceánjai egyre rosszabb állapotban vannak, húsz év leforgása alatt pedig óriási mennyiségű műanyag szemét kerülhet még bele.
Az 1986-ban készült videókat a Titanic mozifilm újrakiadásával párhuzamosan hozták nyilvánosságra.
Ritkán látott folyamat zajlik az afrikai kontinensen, egy új óceán megszületésének lehet szemtanúja az emberiség.
A jelenséget Kelvin-Helmholtz-instabilitásnak hívják.
A MetaBallStudios egyik korábbi videója ismeretterjesztőként is megállná a helyét: azt mutatják be rajta – egészen újszerű megoldással –, hol van az egyes tengerek és óceánok feneke.
Egy új felfedezés arra világít rá, hogy a tengerek mélye tele lehet meglepetésekkel.
Az I. és a II. világháború idején elsüllyesztett hajóroncsokban akár 20 millió tonna kőolaj is lehet. De nem ez az egyetlen anyag, ami veszélyt jelent a környezetre.
Az óceánkutatásokhoz fejlesztettek egy speciális kamerát a Massachusettsi Műszaki Egyetem mérnökei, ami 40 méter mélyről képes vezeték nélkül képeket küldeni a felszínre.
Egy tenger alatti expedíciót indítani a keresésére elég kockázatos, de a tudományos haszon igen nagy lehet – írta a Science Alert.
Egy furcsa növénynek tűnhet az a mélytengeri élőlény, amire a Csendes-óceánban lettek figyelmesek tengerkutatók. Itt még soha nem láttak ilyet.
Egy új kutatás szerint az óceánok hatalmas cukortartalékkal rendelkeznek, ezek koncentrációja pedig döbbenetesen magas.
A szakemberek szerint bár a Mimas nevű hold felszínét 22-32 kilométer vastag jég borítja, alatta folyékony víz lehet.
Tahiti partjainál hatalmas, érintetlen korallzátonyt fedeztek fel.
Az Indiai-óceán nyugati részének korallzátonyait a következő 50 évben teljes összeomlás fenyegeti a tengerek hőmérsékletének emelkedése és a túlhalászás miatt – ezt állapította meg egy tengeri ökoszisztémákról készült úttörő tanulmány.
Kifejezetten rossz hír, hogy már évek óta egyre jobban melegednek az óceánok: a tengerszint emelkedéséhez és a szélsőséges időjárási eseményekhez is kapcsolható ez a folyamat, és fokozza a globális felmelegedést is.
Jelenleg az óceánfenék csupán 23,4 százalékát ismerjük, pedig a teljes feltérképezés több szempontból is fontos lenne.
Az eddigi legnagyobb szivacsfehéredést tapasztalták Új-Zéland partjainál. Kutatók szerint több tízmillió szivacsot érinthetett az elhúzódó tengeri hőhullám, amely több helyen 213 napon át tartott.
Évente több millió tonna műanyag kerül a tengerekbe, amelyekről 5 milliméternél kisebb darabokban válik le a mikroműanyag. A szennyezés begyűjtésére új megoldást találtak ki Kínában.
A globális éghajlatváltozás természetesen az óceánokat sem kíméli. Változik a hőmérsékletük, és mintha felejteni kezdenék a múltjukat, az eddigi stabil környezetük is egyre kiszámíthatatlanabbá válik, megnehezítve a szélsőséges éghajlati jelenségek előrejelzését.
A szakemberek RNS-vírusok után kutattak, ehhez 121 különböző helyről 35 ezer vízmintát gyűjtöttek be.
