A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
A Nature Sustainability című folyóiratban közzétett kutatás arra figyelmeztet, hogy az Afrika keleti partvidékén és az olyan szigetországokban, mint Mauritius vagy a Seychelle-szigetek, található korallzátonyok sürgős beavatkozás nélkül elpusztulhatnak.
A kutatók először tudták felmérni az egyes zátonyok állapotát az Indiai-óceán nyugati részén, és megvizsgálták a korallok egészségét fenyegető fő veszélyeket. Megállapították, hogy a régió valamennyi zátonyát „az ökoszisztéma teljes összeomlása és visszafordíthatatlan károsodása” fenyegeti évtizedeken belül. Az óceánok felmelegedése miatt egyes korallzátonyok már most is súlyos veszélyben vannak.
David Obura, a kenyai székhelyű óceánkutató intézet, a CORDIO East Africa igazgatója az AFP-nek kifejtette, hogy a régióban nincs olyan hely, ahol a zátonyok teljesen egészségesek lennének, és ez a hanyatlás szerinte folytatódni fog.
A Természetvédelmi Világszövetséggel (IUCN) közösen készített tanulmány csaknem 12 ezer négyzetkilométernyi korallzátonyt vizsgált meg, ami a világon található korallzátonyok mintegy öt százaléka. A kutatók szerint Mauritius, a Seychelle-szigetek, a Comore-szigetek és Madagaszkár korallzátonyai a leginkább veszélyeztetettek.
Átolvastak 14 705 tanulmányt, és úgy néz ki, drámai a világ korallhelyzete
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt - derült ki több ezer kutatás elemzéséből.
A korallzátonyok az óceánfenéknek mindössze 0,2 százalékát borítják, de a tengeri állatok és növények legalább negyedének adnak otthont. Világszerte több százmillió embernek biztosítanak fehérjeforrást, munkát, nyújtanak védelmet a viharoktól és óvják a partokat az eróziótól.
Obura szerint az egészséges korallzátonyok nagyon értékesek, és elvesztésük kettős csapást jelentene: a biológiai sokféleséget és a korallzátonyoktól függő part menti gazdaságokat is sújtaná.
A legnagyobb veszélyt a korallokra az éghajlatváltozás jelenti az Indiai-óceán nyugati részén, ahol a tudósok szerint a tengervíz hőmérséklete gyorsabban emelkedik, mint a Föld más térségeiben. Az óceánok elnyelik az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásából származó többlethő több mint 90 százalékát, ami megvédi a szárazföldet, de a tengeren hosszan tartó hőhullámokat okoz, és ez számos korallfajt sodor veszélybe.
A tanulmány a zátonyok ökoszisztémáit sújtó másik nagy csapásként Afrika keleti partvidékén, Kenyától Dél-Afrikáig a túlhalászást nevezte meg. Obura mindkét kiváltó okkal kapcsolatban azonnali lépéseket sürgetett.
Októberben a korallok egészségét vizsgáló eddigi legnagyobb globális felmérésből kiderült, hogy a dinamitos halászat, a vizek szennyezése, de főként a globális felmelegedés 2009 és 2018 között a világ korallzátonyainak 14 százalékát elpusztította.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos kérdésekkel is foglalkozó Facebook-oldalát.
