A kutatások szerint az ülőmunka annyira veszélyes egészségünkre, mint a dohányzás, így nem árt odafigyelni, hogy rendszeresen felálljunk a székből. Erre figyelmeztetnek ezek az ingyenes alkalmazások.
Azt régóta tudjuk, hogy az ülőmunka rossz, de nemrég az állómunkát is egészségtelennek kiáltották ki. A legjobb úgy tűnik, az volna, ha egyáltalán nem dolgozna az ember, de ha már muszáj, akkor azt hanyatt fekve tegye, legalábbis egy kaliforniai cég szerint, aki piacra is dobta a munkapadot, amelyen hanyatt fekve billentyűzhet a dolgozó.
Egy svéd kutatás 25 éven át vizsgált 29 ezer nőt, amelyből kiderült: az ülőmunka és a mozgáshiány sokkal nagyobb eséllyel okoz mellrákot vagy cisztát.
Az ülőmunka az "új dohányzás" egy kutatás szerint, mert az irodai dolgozóknál nagyobb a veszélye a diabétesznek, a szív- és érrendszeri betegségeknek, az elhízásnak és az idő előtti halálozásnak.
Egy amerikai kutatás bizonyította, hogy nem csak a fizikumunkra, de mentális állapotunkra is nagyon rossz hatással van az ülőmunka.
A túl sok ülés megrövidíti a kromoszómák végein található "védősapkákat", az úgynevezett telomereket, amelyek megakadályozzák, hogy sejtosztódáskor sérüljön a genetikai információ – állapították meg svéd kutatók. Az ülve töltött idő csökkentése segíthet meghosszabbítani az életet azáltal, hogy megóvja a DNS-t az öregedéstől.
Összegyűjtöttünk néhány egyszerű ötletet, hogyan tudja megőrizni a fittségét a munkahelyén.
Az amerikai dolgozók 86 százaléka ülőmunkát végez, és a többség munka után sem mozog - és ha azt vesszük, hogy otthon sokan még a kanapén ülve tévéznek, vagy számítógépeznek, akkor már nem is annyira elrugaszkodott az a számítás, hogy egy ember átlagosan 13 órát tölt ülve.
Átlagosan 5 óra 41 percet ücsörögnek munkanaponta az irodai alkalmazottak - állítják egy brit tanulmány szerzői.
Az összetett tünetegyüttesnek még a nevét sem döntötték el az orvosok, de máris ülőmunkát végzők vagy monoton ismétlődő mozdulatokkal dolgozók tízmilliói szenvednek tőle.
Azok a nők, akik az átlagosnál többet ülnek, két-háromszor nagyobb eséllyel vannak kitéve annak, hogy életveszélyes vérrög alakul ki a tüdejükben – áll a British Medical Journal című lap online kiadásában megjelent tanulmányban.
Szinte nincs olyan felnőtt ember, aki ne találkozott volna már a hátban érezhető fájdalommal. Az okok szerteágazóak lehetnek, a kóros testtartástól a feszültségig számtalan eredete lehet a kínzó érzésnek. Íme, a leggyakoribbak.
Rossz hír a naphosszat a számítógép előtt görnyedő, ülőmunkát végző millióknak. A legújabb kutatások szerint tízévnyi ülőmunka majdnem a duplájára emelheti bizonyos típusú bélrákok kialakulásának esélyét. Ami még ennél is rosszabb: a rendszeres edzés, úgy tűnik, nincs befolyással az ülőmunka káros hatásaira.
Egy évtizedes ülőmunka megkétszerezi egyes bélráktípusok kockázatát, még akkor is, ha az irodista a munkaórákon túl rendszeresen végez testmozgást - idézte szerdán ausztrál kutatók megállapítását a The Daily Telegraph című brit napilap.
Üzemorvosi vizsgálat: a kötelező, de még mindig vegyes megítélésű orvosi ellenőrzés nem egy esetben olyan betegségekre is fényt derített, amikről a munkavállalónak addig fogalma sem volt. A foglalkozás-egészségügyi szűrések adatai pedig azt jelzik, nem vagyunk túl jó állapotban.
Elsőszámú ellenségünkkel a munkahelyünkön találkozhatunk, ráadásul naponta. Ha éppen dolgozunk, rögtön ellenőrizhetjük is, milyen hatással van ránk a napi nyolc óra ülőmunka: sajog a hátunk, enyhén zsibbad a combunk, netán mindez kimerültséggel párosul. A tünetek teljesen normálisak, ettől függetlenül nem jelentenek semmi jót - állítja egyik friss cikkében a Bloomberg Businessweek.
Ha a napot egyfolytában ülve – az autóban, egy irodai széken vagy a kanapén – töltjük, elhízás, cukorbetegség, szívproblémák és a rák különböző fajtái veszélyeztetnek minket.
A sajtkukacdiákok figyelnek jobban: minél tovább ül egy helyben egy diák, annál figyelmetlenebb lesz. A nyugtalan fészkelődés azonban segíti az oxigénellátást, és ez az összpontosításra is kihat. Erre a német Tartás- és Mozgásfejlesztési Szövetségi Munkaközösség és a saarbrückeni egyetem közös kutatása derített fényt - tudósít a Die Welt című német lap online kiadása.
