A Napban zajló folyamatok alapjaiban határozzák meg bolygónk létezését. A napfoltok ciklikus változásai pedig akár komoly következményekkel járhatnak a civilizációra nézve. Az elmúlt évtized relatív nyugalma után most újra fokozódik a napfolttevékenység, amely 2013 májusában éri el a csúcsát. Lehetséges következményeire egyelőre nem vagyunk megfelelően felkészülve.
A Cluster-küldetés sikerén felbuzdulva további kutatásokat tervez a világűr időjárásának felmérésére az Európai Űrügynökség (ESA).
Makszim Szurajev űrhajós nem kapja meg az Oroszország hőse kitüntetést: noha az űrhajósokat felkészítő központ kétszer is felterjesztette, a védelmi minisztérium mindkét esetben elutasította a javaslatot azzal az indoklással, hogy nem eléggé megalapozott.
A baljóslatú felszólítás a fizikus Stephen Hawkingtól származik, aki szerint az emberiségnek legfeljebb 1-2 évszázad áll a rendelkezésére, hogy kitalálja, hogyan hódíthatja meg a világűrt.
Hosszú nyugalom után megélénkült a csillag aktivitása és már most óriási kitöréseket lehet megfigyelni a Nap felszínén, noha a legintenzívebb viharokat csak 2013-ra várják a szakemberek.
Először figyelhették meg három dimenzióban egy hatalmas csillagrobbanás magját a csillagászok.
Kopjafa emlékeztet vasárnaptól Tiszaújvárosban arra, hogy harminc éve, 1980. május 26-án indult a világűrbe a Szojuz-36 szovjet űrhajó fedélzetén Farkas Bertalan, az első magyar űrhajós, aki ott volt az emlékoszlop felállításán is.
Űrkutatók azonosítottak néhány kőzetet és helyszínt a Marson, amelyek szerintük a vörös bolygón egykor jelen volt élőlények megkövesedett maradványait tartalmazhatják - írja a BBC. A tudósok egy 2008-as felfedezést fejlesztettek tovább.
Huszonötezer korábban ismeretlen aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel működése első hat hónapjában az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb csillagászati műholdja, a széles látószögű infravörös sugárzást felmérő felderítője - jelentette be a NASA.
