szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A NASA kutatói leleplezték a minden évben visszatérő Geminidák meteorraj titkát: a hullócsillagokat egy öt kilométer átmérőjű aszteroida hozza létre a Nap segítségével.

A legtöbb meteorrajért olyan üstökösök felelősek, amelyek jeges felülete elpárolog, miközben a Nap közelében haladnak el. Az így felszabaduló kozmikus por a Föld légkörébe belépve elég, ezt látjuk a felszínről hullócsillagnak.

A New Scientist értesülései szerint azonban a NASA Stereo-A űrszondájának segítségével most rájöttek, hogy a minden év decemberében megjelenő Geminidák meteorraj nem egy üstököstől, hanem egy űrben keringő hatalmas sziklától, a 3200 Phaethon nevű aszteroidától származik.

A Geminidák egyik hullócsillaga Kalifornia egén
NASA

A tudósokat meglepte a felfedezés, ugyanis nehéz volt magyarázatot találni rá, hogy egy egybefüggő kődarabról - elpárolgó jég nélkül - hogyan szabadulhat fel ennyi anyag. A megoldásra a tavalyi év júniusában jöttek rá, amikor a Stereo-A felvételeit tanulmányozva megfigyelték, hogy az aszteroid fényereje megduplázódik, amikor rendkívüli közelségben elhalad a Nap mellett. A távolságot tekintve a 3200 Phaethon a Föld-Nap távolságnak alig valamivel a tizedére közelíti meg a csillagot. Ez, az átlagos 149,5 millió kilométeres távolságot alapul véve 20,9 millió kilométerre tehető. A legközelebbi ponton az aszteroida Nap felé néző oldala 480-780 Celsius-fokra melegszik fel. Ez a hőmérséklet elég ahhoz, hogy megrepessze a szikla felületét, amelyből így por szabadul ki. A porfelhőn megcsillanó napfény a magyarázat a fényerő fokozódására.

A kutatók azonban egy második hatást is azonosítottak, amely felelős lehet a Phaethon "vedléséért". Bár úgy tűnik, az aszteroidán egyáltalán nincs víz, a kőzet anyaga kémiai úton megkötheti a vízmolekulákat. Elképzelhető, hogy az égitestben megtalálható a szerpentinit nevű ásványi anyag, amely 630 Celsius fokon lebomlik és víztartalma gőz formájában kiszabadul.

A jelenséget Jay Melosh, a Purdue egyetem kutatója kísérlettel igazolta. A megfelelő hőmérséklet elérését követően a szerpentinit szinte darabokra szakad, ahogy a távozó vízgőz szétfeszíti az ásványt. Melosh szerint ez a jelenség lehet az oka, hogy az aszteroidáról apró szikladarabkák válnak le, amelyek a Föld légkörébe érve hullócsillagokká alakulnak.
"A Phaethon rejtélyének megfejtése hatalmas előrelépés" - tette hozzá Yan Fernández, a University of Central Florida szakértője. "Hasonló teljesítmény lesz, ha valaki még többet megtud majd az efféle anyagkitörések természetéről."

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

hvg.hu Tech

Különleges meteoritot vett áron alul egy párizsi múzeum

Kivételes, 1,3 kilogramm súlyú és 4,5 milliárd éve szinte változatlan állapotú meteoritra tett szert a párizsi természettudományi múzeum, hogy ezzel is bővítse ismereteinket a Naprendszer és a földi élet kialakulásáról.

MTI Tech

Az új műhold 25 ezer aszteroidát fedezett fel

Huszonötezer korábban ismeretlen aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel működése első hat hónapjában az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) legújabb csillagászati műholdja, a széles látószögű infravörös sugárzást felmérő felderítője - jelentette be a NASA.

MTI Tech

Sötét aszteroidákat fedeztek fel a Föld közelében

Húsz korábban ismeretlen sötét aszteroidát (kisbolygót) fedezett fel a Föld közelében a NASA WISE (Wide-field Infrared Survey Explorer) széles látószögű infravörös sugárzást felmérő csillagászati műholdja, amelyet decemberben állítottak pályára.

MTI / hvg.hu Tech

A Rosetta-űrszonda lélegzetelállító képei a Lutetia aszteroidáról

A Rosetta-űrszonda több mint négyszáz felvételt készített a Lutetia aszteroidáról. A fantasztikus képeken jól láthatók az égitest kráterei és számos más részlet - mondta a Max Planck Intézet kutatója, Holger Sierks, aki az Osiris (Optikai, sztereoszkopikus és infravörös távoli képfelvételi egység) kameráért felelős.