1370 fokos hőmérsékletet és a földi sugárzás 475-szörösét kell majd elviselnie annak az űrszondának, amit jövőre indít útnak a NASA. A Nap felé szálló Parker Solar Probe fontos információkat szállíthat le a központi csillagunkról.
A Jupiter sarkvidéki területein az 1400 kilométer átmérőt is elérő nagyságú forgószelek tombolnak. A gázóriás sarki régiói így a vártnál jóval örvénylőbbek – derült ki a Juno űrszonda felvételeiből.
Nyilvánosságra hozták az Európai Űrügynökség (ESA) kísérleti leszállóegysége, a Schiaparelli-szonda tavaly őszi Marsba csapódásáról szóló független jelentést.
Sürgős javításokat végeznek keddi űrsétájukon a Nemzetközi Űrállomás (ISS) asztronautái, Peggy Withson parancsnok és Jack Fischer fedélzeti mérnök három nappal azután, hogy hirtelen meghibásodott egy kulcsfontosságú adattovábbító berendezés.
A Naprendszer harmadik legnagyobb törpebolygójának holdjára bukkantak magyar és amerikai csillagászok.
Fel kell gyorsítanunk a más bolygókon való megtelepedésre vonatkozó űrkutatási tevékenységünket, ha nem akarjuk, hogy kihaljon az emberi faj – állítja a világ egyik legokosabb embereként is számon tartott Stephen Hawking.
A Szaturnusz és gyűrűi között nagyjából kétezer kilométer széles, viszonylag pormentes sáv tátong, a "nagy üresség" a Cassini űrszonda adatait elemző NASA-tudósokat is meglepte.
A napokban ismét felszállt a Falcon 9 hordozórakéta, hogy egy kémműholdat juttasson célba. A landolást ezúttal úgy örökítették meg, ahogy eddig soha nem láthattuk.
Ismét adatokat küld a Cassini űrszonda a Földre, miután megkezdte végső ugrását a Szaturnusz gyűrűi és felhőzete közötti régióba.
Utoljára kerül közel a hétvégén a Titánhoz, a Szaturnusz ködbe burkolózó, legnagyobb holdjához az amerikai űrkutatási hivatal Cassini űrszondája.
India minden korábbinál erősebb, ember űrbe juttatására képes rakétát próbált ki sikeresen.
A csillagászokat számos dolog tartja izgalomban, az elmúlt nyolc évben azonban egy, a mi galaxisunkból származó rejtélyes jelenség miatt törték a fejüket. 2009-ben ugyanis felfedezték, hogy a Tejútrendszer közepéből a legmagasabb energiaszinttel rendelkező fény, az úgynevezett gamma-sugárzás "szóródik" szét. Egy lehetséges válasz már körvonalazódni látszik.
Bár a marsi településalapítás még a jövő zenéje, a kutatók már az ottani leendő házak építőanyagán dolgoznak.
A NASA “halálra ítélte” az 1997-ben fellőtt, azóta sok fontos felvételt elkészítő Cassinit. A tervek szerint majd a Szaturnuszba zuhanó űrhajó nemrég még egyszer, utoljára “visszanézett” otthonára.
Szokatlan kettős csillagrendszert találtak egy csaknem kétezer éve felfedezett szupernóva által kibocsátott köd maradványaiban. A nemzetközi kutatócsoport reméli, hogy felfedezése révén többet sikerül megtudni a csillagok fejlődéséről és az univerzum tágulásáról.
Lássuk be, az űrből nem nehéz látványos fényképet csinálni a Földről, hiszen az emberiség 99,999 százalékának elérhetetlen ez a perspektíva. De még az űrfutók között is vannak kiemelkedőek.
Bolhaként pattogó roverek, lézermeghajtású szondák és gigantikus szemeteszsákok lephetik el a Naprendszert, ha megvalósulnak a NASA által felkarolt futurisztikus tervek.
Nagy felbontásban közvetít majd április utolsó szerdáján a nagyjából 360 km magasságban, alacsony Föld körüli pályán keringő Nemzetközi Űrállomás fedélzetéről a NASA.
Három óra késleltetéssel már meg is nézheti, hogyan látják bolygónkat a NASA műholdjai.
