A csillagászok a szimulációknak köszönhetően már évtizedek óta sejtették, hogy a világűrben a jelenleg ismert anyagból kétszer több kell, hogy legyen. Eddig egyetlen méréssel sem tudták igazolni, nemrég azonban egyszerre két, egymástól független kutatócsoportnak is sikerült.
A Giant Magellan Telescope a világ legnagyobb földi teleszkópja lesz, ami 10-szer élesebb képet ad majd, mint a sokszor óriási szolgálatot tevő Hubble-űrtávcső. A címnek azonban nem örülhet sokáig.
Korábban csupán 1 megapixeles képeket tudtak készíteni a marsjárók kamerái, 2020-ban azonban komoly áttörés várható.
Kozmikus porfelhő-kiáramlást észleltek a Proxima b, a Naphoz legközelebbi csillagnál lévő, Föld-méretű bolygó környezetében. A nemzetközi kutatócsoport szerint több rejtett bolygó is felfedezésre vár.
Tavaly augusztusban és idén májusban is ugyanezt csinálta, akkor is nagyjából egymilliárd dollár értékben adott el a könyvesboltból globális webáruházzá fejlesztett Amazon alapítója, Jeff Bezos a cég részvényeiből. De mire kell neki ez a rengeteg pénz?
1957. november 3-án indult a világűrbe Lajka kutya a szovjet Szputnyik-2 fedélzetén. Előre tudták, hogy elpusztul, mint ahogy a „majom-kollégái” sem élték túl a korábbi kísérleteket. először egyébként muslicákat küldtek űrugrásrs.
A nők mindig is fontos szerepet játszottak az amerikai űrprogram és a NASA történetében. Ennek ellenére tudományos vívmányaik és teljesítményük gyakran alulbecsült, vagy teljesen ismeretlen a nagyközönség előtt. A Lego legújabb, Nők a NASA-nál szettjével – amellett, hogy a NASA fantasztikus női munkatársai előtt szeretne tisztelegni – inspirációként kíván szolgálni a jövő generációi számára, hogy bátran kísérletezzenek és válasszanak a megszokottól eltérő hivatást.
Másodszor is meghosszabbította a Ceres törpebolygót vizsgáló Dawn űrszonda küldetését az amerikai űrkutatási hivatal. Az űrszonda mindaddig vizsgálni fogja a Mars és Jupiter közötti kisbolygóövben lévő Cerest, amíg csak elfogy az üzemanyaga.
A csillagászok harminc éven át azt hitték, hogy a gyűrű egyben tartása egyedül a Janus nevű holdnak köszönhető. A NASA szeptemberben megsemmisült Cassini űrszondája által küldött adatok elemzése alapján azonban sikerült megállapítani, hogy "csapatmunkáról" van szó – derül ki az Astrophysical Journal című folyóiratban publikált tanulmányukból.
Egy csaknem 50 kilométer hosszan futó barlangot fedeztek fel a Hold felszíne alatt a japán űrkutatási hivatal tudósai az égitest körül keringő Kaguja japán űrszonda adatainak elemzése révén.
A kérdésre pontos választ ugyan nem adott a NASA űrhajósa, de így is érdekes figyelni a kísérletezést Newton mozgástörvényeivel.
Tavaly szeptemberben szakadt meg a rádiókapcsolat a Tienkung–1 (Mennyei Palota–1) nevű kínai űrállomással, és már akkor figyelmeztettek a tudósok, hogy az irányíthatatlanul keringő űreszköz hatalmas darabjai valamikor 2017 őszén fognak a Földre zuhanni. A hatalmas űrlaboratórium most hirtelen zuhanni kezdett.
Magyar bolygóvadászok is lekapták a legutóbbi "földsúroló" aszteroidát, ami mindössze 44 ezer kilométeres távolságra közelítette meg bolygónkat.
Egy nagyobb házhoz hasonló méretű aszteroida halad el csütörtökön a Föld mellett, nagyjából 44 ezer kilométer távolságra. Négy éve egy ugyanekkora aszteroida becsapódása 1500 sérültet eredményezett. Ahhoz a mai darab is elég közel lesz, hogy hasznos infókat nyerjünk a későbbi becsapódások elleni védekezéshez.
Kinyílt a fülünk is az univerzumra, nemcsak a szemünk – így foglalta össze Vasúth Mátyás fizikus az idei fizikai Nobel-díjasok munkájának jelentőségét.
1957. október 4-én bocsátották fel a Szovjetunióból a világ első mesterséges holdját, a Szputnyik 1-et, és ezzel megkezdődött az űrkorszak.
A csillagászok szerint 12-27 méter átmérőjű lehet az az aszteroida, amely bő egy hét múlva suhan el a Földtől nem is olyan messzire.
A tudósok már rég lezártnak hitték a tavaly megsemmisült Rosetta űrszonda Földdel való kommunikációját, amikor váratlan dolog történt: észrevették, hogy érkezett még egy kép.
A Marsot meghódítaná, a Földet pedig nagyságrendekkel könnyen bejárhatóbbá tenné Elon Musk. A vizionárius üzletember mostantól a SpaceX minden erőforrását ezeknek a céloknak rendeli alá.
Felkerült a YouTube-ra a néhány napja a Szaturnusz légkörébe zuhanva elporladt Cassini űrszonda utolsó fényképeiből készített összeállítás.
