Az USA újból figyelmeztette az ukránokat egy nagyszabású orosz támadásra
Az amerikaiak szerint az ország északkeleti részében található Harkiv városa van a legnagyobb veszélyben.
Az amerikaiak szerint az ország északkeleti részében található Harkiv városa van a legnagyobb veszélyben.
Az ukrán hatóságok a héten már arról beszéltek, hogy különféle online figyelmeztetéseket kaptak arról, hogy hackerek kormányszervek elleni támadásra készülnek.
Rendkívüli, az állam- és kormányfők személyes jelenlétével tartott uniós csúcstalálkozó lesz csütörtökön este Brüsszelben az orosz–ukrán válság miatt.
Volodomir Zelenszkij ukrán elnök "azonnali" biztonsági garanciákat követelt a Nyugattól és Moszkvától, hogy elhárítsa az orosz inváziótól való félelmet.
"Finomhangolt és fájdalmas" – ezt ígérik az oroszok a tervezett válaszlépésről.
Az amerikai pénzügyminiszter-helyettes szerint az amerikai kormány elvágja a fontos pénzügyi forrásoktól Vlagyimir Putyint és a vele együttműködő orosz elitet, de még azok családtagjait is, miközben elismerte, hogy ez az amerikaiaknak is fájni fog. Például amikor a benzinkútra mennek tankolni.
A politikai elemző problémának tartja, hogy Orbán Viktor nem ítélte el az orosz beavatkozást. Azt mondja, a jelenlegi helyzetben nem folytatható a Kelet felé kilengő hintapolitika.
Nem okoz bajt Németországban az Északi Áramlat 2 földgázvezeték üzembe helyezésének felfüggesztése, a kormány gondoskodott az ellátás biztonságáról – mondta Robert Habeck, a szövetségi kormány gazdasági minisztere egy szerdai interjúban.
Az ukránokat fenyegető veszélyre hivatkoznak.
Miközben a világ arra vár, hogy Oroszország lerohanja-e Ukrajnát, a CNN exkluzív, mindkét országban végzett új közvélemény-kutatása szerint kétszer annyi orosz gondolja úgy, hogy helyes lenne, ha Moszkva katonai erővel akadályozná meg az ukránok csatlakozását a NATO-hoz, mint ahányan azt mondják, hogy ez helytelen lenne.
Egyelőre nem világos, hogy az orosz csapatok átlépték-e már az ukrán határt vagy egyelőre maradtak a „népköztársaságokban”.
Szijjártó Péter nem győzi hangsúlyozni, hogy Magyarország is ugyanazon az állásponton van az orosz–ukrán kérdésben, mint az EU.
Philip Crowther angolul, spanyolul, portugálul, franciául, németül és luxemburgi nyelven is bejelentkezett a Majdan térről.
Átlépte a Rubicont Vlagyimir Putyin orosz elnök: beküldte hadseregét a szakadárok kezén lévő kelet-ukrajnai területre, és egyelőre nem tudni, hol állnak meg a hivatalosan békefenntartóknak nevezett egységek. Putyin közvetve felvetette Ukrajna feldarabolásának a lehetőségét is, aminek alighanem sokan örülnének Lengyelországban, Magyarországon és Romániában is.
Szankciókat jelentett be Oroszországgal szemben Joe Biden amerikai elnök.
Az orosz elnök szerint a válság megoldása az lenne, ha az ukrán vezetés maga mondana le a NATO-tagságról, és a semlegességet választaná. Putyin szerint az orosz-ukrán kapcsolatok rendezéséhez az is szükséges, hogy Kijev ismerje el Szevasztopol és a Krím Oroszországhoz "csatlakozását".
Lehet-e hatással a magyarországi választási kampányra mindaz, ami Kelet-Ukrajnában történik? A HVG két újságírója is az orosz–ukrán határ felé veszi az irányt, előtte viszont összefoglalták a konfliktus eredetét és lehetséges kifutásait a SzavazóFülke podcast rendkívüli adásában.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn este jelentette be, hogy Moszkva elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságot, majd nem sokkal később orosz fegyveres erők „békefenntartás” céljából bevonultak a területre. Az orosz-ukrán konfliktus hátteréről, értelmezéséről és lehetséges kimeneteléről Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük.
Korábban több diplomata is ennek a félelmének adott hangot.
Megnéztük, hogyan vélekednek az orosz médiában megszólaltatott elemzők az orosz–ukrán válságról.