Háború Ukrajnában

2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.



Nemzetközi lapszemle: Orbán Viktor pánikot és zűrzavart kelt az uniós csúcs előtt

Az Orbán-kormány és az EU közötti komoly feszültségekről ír a Guardian, a Reuters és a Der Standard. A luxemburgi külügyminiszter felteszi a kérdés: összeegyeztethetőek-e az EU és Orbán Viktor nézetei. Ukrajna támogatásának jövője a téma a Washington Post és a Bloomberg egy-egy cikkében. A hírügynökség egy másik írása Európa geopolitikai súlyát (a szerző szerint: súlytalanságát) elemzi. Alkalmas-e Benjamin Netanjahu országa vezetésére és a válság kezelésére, ezt a kérdést teszi föl a Guardian. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Elbizonytalanodott a Nyugat Ukrajna támogatásával kapcsolatban

A nyári ellentámadás kudarca miatt megingott a nyugati szövetségesek bizalma Kijevben, mivel az eredeti elképzelés az volt, hogy Ukrajna modern nyugati fegyvereket kap, amikkel sikereket ér el az oroszok ellen, ám az utóbbi nem abban a nagyságrendben történt meg, mint amire sokan számítottak.




Süddeutsche Zeitung: Az előny most Orbánnál van

A német lap szerint nincs kizárva, hogy ha most az EU enged Orbán Viktor zsarolásának és nem tárgyalja Ukrajna csatlakozásának ügyét, akkor tartósan olyan autokraták kezébe kerülhet a megtámadott ország ügye, mint akár Orbán vagy Trump.


Zelenszkij váratlanul lemondta az amerikai szenátusbeli megjelenését

Miközben lassan elfogynak az eddig elkülönített, Ukrajnának adható amerikai pénzek, az USA képviselőházában a republikánus többséget még mindig megosztja Ukrajna támogatása. Csakhogy kongresszusi döntés hiányában az év végére elapadhat az amerikai hadianyag-támogatás, és ez Zelenszkij tanácsadója szerint végzetes lehet.








Szaporodnak Magyarországon az orosz cégek, de sok nem kap működési engedélyt

Nem könnyű az oroszoknak a magyarországi cégalapítás: idén húsz olyan, a háború kirobbanása után alapított orosz hátterű cég ellen indult kényszertörlés, amelynek a székhelye ugyanarra a budapesti címre volt bejegyezve. Ennek ellenére csak 2023-ban több mint félszáz magyar céget alapítottak oroszok. Ezek zöme üzletviteli tanácsadással foglalkozó mikrovállalkozás, de meglepően sok olyan céget találtunk, amely a fő tevékenysége szerint számítógépes programozást és információtechnológiai tanácsadást végez. Egy rejtélyes moszkvai tudományos intézet magyar fiókszervezetének pedig novemberben egy hongkongi cég lett a képviselője.