Brüsszelben hiába remélik, hogy Orbán csak rövidtávon zsarol a pénzért
Zsarolás vagy az európai populisták erősítését célzó kampány része Orbán Viktor nyíltan Ukrajna-ellenes fenekedése? Brüsszelben remélik, hogy csak alkudozik, pedig a kormányfő a pénznél is többet nyerhet a jövő júniusi európai parlamenti választáson.
Magyarország csak az Oroszországhoz fűződő viszonyában szigetelődött el az Európai Unión belül, sok más kérdésben csupán azt a látszatot kelti, mintha szemben úszna az árral, miközben számos tagállam osztja az álláspontját – értékelte a HVG-nek néhány hete az Orbán-kormány brüsszeli helyzetét egy Budapesten dolgozó diplomata. A magyar fél nemcsak a menekültek elosztásának megakadályozásakor számíthat változó szövetségekre, de arra is talál magának partnert, hogy elérje a nukleáris energia zöld besorolását vagy a belső égésű motorok szabályozásának felhígítását. És Orbán a jelek szerint úgy érzi, Ukrajna tagjelölti státuszának elutasítása is olyan, amivel a bajusza alatt több ország kormányfője is egyetért, az utca embere pedig egyenesen ezt követeli.
Aligha szól pusztán az Európai Unió által a jogállamisági hiányosságok miatt visszatartott pénzek kiszabadításáról Orbán egyre élesebben megfogalmazott Kijev-ellenes intelme. Első decemberi rádiós interjújának felét az ukrán EU-csatlakozásnak szentelte, és kijelentette: a legjobb, ha fel sem veszik a kérdést a hónap közepén megrendezendő uniós csúcs napirendjére, mert Magyarország meg fogja akadályozni mindenféle tárgyalás megkezdését. Ha Brüsszelben egységet akarnak mutatni, jobb, ha már most elengedik ezt a kérdést – üzente Orbán személyében épp az a kormányfő, akinek jelöltje az Európai Bizottságban az EU bővítéséért és szomszédságpolitikájáért felel. A magyar miniszterelnök számára előnyös lenne az előzetes brüsszeli kapituláció, mert így szlovák kollégájának, Robert Ficónak nem kellene színt vallania, hogy Orbánnal tart-e.