Háború Ukrajnában

Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
















Le lehet-e nyúlni büntetlenül az oroszok pénzét Ukrajna kártalanítására?

Még mindig napirenden van, hogy Ukrajna újjáépítéséhez a nyugati kormányok a háború kirobbanása után külföldön befagyasztott orosz állami vagyont használnák fel. Első blikkre jól hangzik, hogy a kárt, amelyet az oroszok okoztak, fizessék meg ők, a jogi akadályokon túl azonban egyéb dilemmákat is felvet a megoldás.



Az ukrán külügyminiszter nagy hatótávolságú rakéták küldésére sürgette Berlint és Washingtont

Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője egy tévéműsorban elmondta, hogy Ukrajna pénteken kétoldalú konzultációkat kezdett Nagy-Britanniával az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciákról. Közölte, hogy már 13 ország csatlakozott a G7-országok biztonsági garanciákról szóló nyilatkozatához. Ugyanakkor – mint emlékeztetett – Ukrajna már megkezdte erről a kétoldalú konzultációkat az Egyesült Államokkal.