Kínából az invázió kezdete óta több tízezer szállítmány érkezett Oroszországba, s ezzel Peking nem tartja magát azon ígéretéhez, hogy az ukrán-orosz konfliktus ügyében fenntartja semlegeségét és egyik félnek sem szállít katonai felszereléseket. A Telegraph értesülései szerint a háború kezdete előtt az orosz hadsereg egyebek mellett ezer drónt importált Kínából – ezeket egy kínai „játéknagykereskedelmi cég” adta el egy hasonló orosz vállalatnak.
Az utóbbi hónapokban is tart a kettős – polgári és katonai – felhasználásra alkalmas eszközök kínai exportja, Oroszország egyebek mellett repülőgép hajtóműveket és navigációs berendezéseket vásárol indiai és Costa Rica-i közvetítőkön keresztül. Érkeznek Oroszországba a különleges távcsövek is, amelyeket az exportpapírok szerint „vadászatra” használnak majd.
Az oknyomozó riport szerint ugyan Kína – a nemzetközi szankcióktól tartva – már küld Oroszországnak fegyvereket – Oroszország számára az ázsiai ország vált a legfontosabb kereskedelmi partnerré.
Képünk illusztráció
Háború Ukrajnában
2022 óta tart az orosz-ukrán háború. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
