Jane Pedersen dán kutató és munkacsoportja az Európai Kardiológus Társaság tudományos folyóiratának januári számában közli nagyszabású vizsgálatának eredményeit. Csaknem tizenkétezer, az együttműködésre önként jelentkező dán felnőttet vontak be a tanulmányba, olyanokat, akiknek eredetileg semmiféle szívpanasza, vérkeringési betegsége nem volt. Az első vizsgálat 1976-78-ban történt.
Valamennyi vizsgált személy kitöltött egy olyan kérdőívet, amelyben az alkoholfogyasztásra és a testmozgásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A részletes vizsgálatot húsz év múlva megismételték, és azt elemezték, hogy miképpen alakult a vizsgált személyek egészsége, hányan lettek szívbetegek, hányan haltak meg, mennyit mozogtak rendszeresen és mennyi alkoholt fogyasztottak.
Az eredmények egyértelműen igazolták, hogy mind a férfiak, mind a nők körében ritkább volt a szívinfarktus és jobbak voltak az életkilátások azoknál, akik rendszeresen, lehetőleg naponta sétáltak, gyalogoltak, kocogtak, bicikliztek, úsztak, tehát mozogtak.
Amikor kiszámolták az alkohol és a szívbetegségek kapcsolatára vonatkozó adatokat, az derült ki, hogy a heti szeszfogyasztás és az életkilátások között U-betűre emlékeztető összefüggés van.
Az "U" baloldalának felső végén azok helyezkednek el, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. Ezeknek a halálozása magasabb, mint azoké, akik mérsékelten, napi 1-2 deci bornak megfelelő alkoholmennyiséget fogyasztanak: ezek a személyek a betegségek gyakorisága, a halál kockázata szempontjából az "U" betű legalsó csúcsán vannak, a szív- és érrendszeri betegség rizikója is itt a legkisebb.
A statisztika szerint a csoport többi tagja a mind erősebben italozókat jelenti - ez az "U" jobboldali, fölfelé emelkedő szára. Ezen a minden szempontból bekövetkező halálozás (például szívhalál, májzsugor, baleset) kockázata a szeszfogyasztás növekedésével párhuzamosan meredeken emelkedik. A dánok között is a sokat ivók haltak meg a legtöbben és legkorábban.
A legjobb egészségnek azok örvendtek, akik rendszeresen mozogtak és mérsékelten fogyasztottak szeszesitalt. A dán kutatók eredményei egybevágnak egy amerikai munkacsoport most közölt adataival, amelyeket az egyik legtekintélyesebb szívgyógyászati folyóirat, a Circulation közölt.
Dr. Luc Djoussé és dr. Michael J. Ganziano annak a hatalmas vizsgálatnak a dokumentumait elemezte, amelyikben 1981-től több mint 33000 amerikai orvos vett részt. Egészségi állapotuk alakulását 23 éven keresztül folyamatosan követték. Eredményeik szerint szívelégtelenség abban a csoportban következett be a legritkábban, amelyiknek tagjai rendszeresen, de csak mérsékelt mennyiségben ittak szeszt. A rendszeresen fogyasztott, de nem sok alkohol a koszorúérbetegség kivédése szempontjából jelent kedvező hatást.
