Kétségtelen, az aranyszínűre sült halpatkó hófehér rizságyon, sűrű majonézzel vagy majonézes burgonyával tálalva méltó az ünnephez, de néha megéri kitörni szokásaink rabságából. Varietas delectat jelszóval adunk néhány tippet, amely a „jut is, marad is” elvén nem foszt meg a tradíciótól, mégis valami új színnel gazdagítja az ünnepet.
A halfasírt például ilyen. Nagy előnye, hogy nem kell panírozni, olajat forrósítani és a tűzhely mellett toporogni. Hátránya nincs. A mellé tálalt zöld mártás több alapanyagból készülhet: petrezselyemből, snidlingből, kapribogyóból vagy kaporból. A leggyorsabb és legbiztonságosabb megoldás a pesto. Idő híján folyamodjunk ehhez.
Ha nehezen mondunk le a zserbóról, és szeretnénk kicsit kímélőbb, de hosszabb ideig elálló süteményt készíteni, ajánljuk az almás verziót. Benne van minden, amit a zserbóban és az almás pitében szeretni lehet. Ráadásul a karácsony egyik legrégibb időkből származó hagyományos gyümölcse is, az alma, amit manapság a fadíszítésre használt csillogó üveggömbök szimbolizálnak.
Recept
Halfasírt zöldmártással és fenyőmagos rizzsel
Hozzávalók 4 főre:
1/2 kg mélyhűtött tengeri halfilé (tőkehal vagy tonhal)
1/2 liter tej, 10 deka vaj, 1-2 gerezd fokhagyma, só, bors, 15 deka jó minőségű (nem édes) kétszersült, 1 tojás
Fenyőmagos rizs. Hamar elkészül
A mélyhűtött halat 24-én reggel tálba tesszük, felöntjük tejjel, meghintjük a tört fokhagymával és lefedve betesszük a hűtőbe. Estére a hal felenged és magába szív egy kis tejet és átveszi a fokhagyma ízét. Vegyük ki a tálból, itassuk le róla a tejet, vágjuk körülbelül egyszer egy centis darabokra. Konyharuhába tekerve, húsklopfolóval törjük össze a kétszersültet, nem baj, ha kicsit nagyobb darabok is maradnak benne. Keverjük össze a haldarabokkal, sóval, borssal, tojással és öt deka puha vajjal. Ha nem elég szilárd, törjünk még hozzá kétszersültet. Hagyjuk állni a masszát körülbelül fél óráig a hűtőben, és csak utána formázzunk belőle golyókat,amiket majd korongokká lapogatunk. Egy tűzálló tálat vajazzunk ki és helyezzük bele a halfasírtokat, majd a tetejüket is kenjük meg vajjal. Aki mégis jobban szereti a panírt, zsemlemorzsában is megforgathatja. Előmelegített, közepes (körülbelül 160 fokos) sütőben süssük fél óráig, ha felül nem pirult meg, fordítsuk meg őket és még 10 percig, kicsit magasabb lángon pirosítsuk a másik oldalukat is. A sütés ideje alatt elkészül a mártás és a rizs.
Zöldmártás
5 deka vaj, 1 csapott evőkanál liszt, 2 deci tejszín, 2 csokor zöldfűszer vagy egy kis üveg leszűrt kapribogyó, só, bors
A vajból és lisztből rántást készítünk, sózzuk, borsozzuk. A kapribogyós rántáshoz ne adjunk sót, csak utóbb, ha megkóstoltuk és még szükséges éreezzük. A tetszés szerinti zöldfűszert – két csokor kaprot/snidlinget/petrezselymet – vagy a kis üveg leszűrt kapribogyót felaprítjuk, és a rántásban megfuttatjuk pár másodpercre, majd felöntjük a tejszínnel. Mindezeknél egyszerűbb, de markánsabb ízű pestós mártást készíthetünk egy kis üveg kész pestóból és 2 deci tejszínből. Ha nagyon ki akarunk tenni magunkért, két- vagy háromféle mártást is asztalra tehetünk a zöldfűszerek variálásával.
Felveszi a versenyt a rántott pontyos majonézes menüvel, és különlegessebb a megszokottnál. Főleg, ha a köretnek tálalt főtt rizst enyhén pirított fenyőmaggal és pisztáciával dúsítjuk. De csak a tálalásnál tegyük hozzá, hogy roppanós maradjon. A halfasírt aranysága színe, a mártás üde zöldje, a rizs hófehérsége ünnepivé varázsolja az asztalt akkor is, ha semmi különleges díszítés nincs rajta. A halas vagdalt és a mártás hidegen is fogyasztható.
Almás zserbó
Megyeri Zsuzsanna
Az almás zserbó nagyon kellemes áthidaló megoldás a borízű almával bélelt könnyű nyári piték és a tömör, súlyos bejglik között. Az előbbinél tartalmasabb, az utóbbinál levegősebb és sokkal kevesebb macerával jár.
Tészta
30 deka liszt, 15 deka vaj, fél citrom leve, 1 púpozott mokkáskanál sütőpor, egy csipet só, 3 púpozott kanál cukor, 1 tojás, 1,5 deci tejföl, néhány kanál baracklekvár.
A lisztet a vajjal morzsoljuk el, majd adjunk hozzá minden mást. Az eredmény egy viszonylag nehezen nyújtható, könnyen szakadó, de garantáltan omlós tészta lesz, amit nehéz ugyan beapplikálni a tepsibe, de megéri a fáradozást.
Töltelék
1 kg alma, fél citrom leve, egész citrom héja, 1 zacskó vaníliás cukor, 4 evőkanál kristálycukor az almához, 2 a dióhoz, 1 mokkáskanál fahéj, ½ mokkáskanál gyömbér, két-három nagy marék dió darálva.
Az almát héjastul vágjuk négyfelé, a szárát, tövét és magházát vágjuk ki és a felnégyelt almákat keresztben nyessük vékony szeletekre. Egy lábosban rottyantsuk össze 5 percre az egészet, szórjuk bele a fűszereket, a cukrot és hagyjuk kihűlni.
A tészta egyik felét nyújtsuk bele a tepsibe. Kenjük meg néhány evőkanál baracklekvárral, hintsük meg a cukros diódarálékkal és simítsuk rá az almás tölteléket. Kanállal is nyomkodjuk le, hogy viszonylag sima legyen, aztán nyújtsuk rá a tészta másik felét. Ha csak több darabban sikerül, az sem baj, a könnyen szakadó tészta könnyen foltozható is. Lényeg, hogy a végén szurkáljuk meg villával, a gőzök szabad kipárolgása végett. 150 fokos sütőben addig süssük, amíg almás pite és zserbóillat kezd el kavarogni a konyhában és a tészta teteje is szép homokszínű. Ez nagyjából 40 perc. Ha kihűlt, olvasszunk két tábla csokoládét és simítsuk a tetejére. Hűvös helyen eláll szilveszterig, már ha marad.
