Nem kellene félnünk az erszényes kardfogú tigristől

Több mint hárommillió évvel ezelőttig furcsa kinézetű, tigrisre emlékeztető erszényes ragadozó settenkedett Dél-Amerika őserdeiben zsákmányra lesve: a hatalmas kardfogú szörnynek azonban "szégyenszemre" nem volt erősebb a harapása, mint a mai házimacskának.

  • MTI

A Thylacosmilus atrox ("erszényes zsebkés") félelemkeltő fogairól kapta tudományos nevét. A hétköznapi nyelven erszényes kardfogú tigrisként ismert ragadozó - időnként erszényes kardfogú macskaként is emlegetik - Dél-Amerikában élt. Stephen Wroe ausztrál őslénytankutató szerint akkora volt, mint egy jaguár, de kinézetében és viselkedésében egyetlen ma élő állatra sem hasonlít.Az ismert, valaha létezett kardfogú állatok közül neki volt a legnagyobb szemfoga, amely ráadásul élete végéig nőtt. Az óriási fogak a ragadozó alsó állkapcsáról lelógó redőbe - mint valamiféle bőrtokba - simultak, gyökerei pedig kis híján felnyúltak az agyáig. Kicsinyeit erszényében hordozta. Ránézésre leginkább úgy festett, mint a pleisztocén korban élt - mára ugyancsak kihalt - kardfogú macska (Smilodon), ám a két fajt csaknem 125 millió év választotta el az evolúciós fejlődésben. Mindkettőnek hatalmas szemfogai voltak, hogy nagyobb testű állatokat is leteríthessenek.Az Új-Dél-Walesi Egyetem tudósa társaival egy megkövesedett Thylacosmilus-koponya alapján próbálta megbecsülni az ősi ragadozó harapásának erejét. Számítógép segítségével összevetették a "zsebkés", a tízezer évvel ezelőtt kihalt kardfogú macska és egy mai leopárd harapási mechanizmusát. Kiderült, hogy nemcsak a Smilidonnak, hanem a 80-100 kilogrammot nyomó erszényes "rokonának" is igencsak gyengéd volt a harapása: az utóbbié akkora lehetett, mint egy mai házimacskáé.Az eredetileg a PLOS ONE című tudományos magazinban közzétett tanulmány szerint a szuperragadozó szemfogai helyett roppant erős karjait és kifejlett nyaki izomzatát vetette be támadáskor. Robosztus mellső lábaival megragadta és fogva tartotta a kiszemelt zsákmányt, majd - mivel szemfogai törékenyek voltak - rendkívüli precizitással vitte be a végső csapást: vagy a préda légcsövét, vagy nyaki ütőerét harapta át. "Hogy hatékony támadást hajthasson végre, a Thylacosmilusnak egyesítenie kellett a brutális erőt és az aprólékos pontosságot" - jegyezte meg Wroe.Az erszényes ragadozó 3,5 millió évvel ezelőtt pusztult ki.

Hozzászólások