A hely, amitől még királyok is féltek
Ahogy a kávé betört Európába és az Újvilágba, nemcsak a legkedveltebb reggeli itallá vált, de rögtön összekapcsolódott a társasági élettel is. Nemcsak az irodalomra, de az enciklopédiákra, a biztosítási - vagy az aukciós piacra is döntő hatása volt a kávéházi kultúra felpörgésének.
Franciaországban az 1686-ban megnyílt – és máig üzemelő – Procopio Cutónak olyan törzsvendégei voltak, mint Voltaire, Rousseau, Diderot, sőt egyesek szerint itt született meg az első modern enciklopédia, az Encyclopédie.
A 17. századi London kávéházaiba bárki betérhetett, hiszen egy kávé csupán egy penny volt. Gazdag eszmecsere folyt a vendégek között – ezért is hívták ott ezeket a vendéglátói egységeket „filléres egyetemeknek”. Oxfordban 1650-ben nyílt meg az első kávéház, az Oxford Coffee Club – az egyetem nagyjai találkoztak itt és hamarosan meg is született a Royal Society.
Ezer éve egy kecskepásztor találta meg, alig ötszáz év múlva pedig már komoly szabályokkal folyt kereskedelme, hogy mára a világ legfontosabb itala legyen. De mi történt pontosan közben? Hogyan lett a furcsa vörös bogyóból trükkökkel megszerzett kereskedelmi kincs, ma pedig már irodai értékként tisztelt kapszula? - Hogy lett a kávé a kedvenc italunk?
A kávé rossz?
A kávé eme oldalának nem mindenki örült. II. Károly a kávéházakat olyan helyeknek tartotta, „ahova a hűtlen emberek járnak, akik felháborító híreket terjesztenek, melyek kényesek lehetnek Őfelsége és miniszterei” számára.
Míg Németországban a hölgyek kedvelt szórakozásává vált egy-egy forró kávé elfogyasztása jó társaságában, Angliában és Franciaországban a küszöböt sem léphették át.
Korábban volt a hölgyeknek komolyabb konfliktusa is a kávéval. Angliában 1675-ben keresetet adtak be ellene, állítva, hogy az eunuchot csinál férjükből. A férfiak kiáltványban válaszoltak: potenciájuk igenis nőtt a feketétől. Egy biztos: az üzleti potenciáljuk mindenképpen.
A kávé üzlet
A XVIII-ik századra a kávézás egyet jelentett az üzleteléssel. 1739-re már több mint 500 kávéház volt Londonban, legtöbbjük egy-egy jellemző vendégkörre fókuszált. Az egyik helyre a toryk jártak, másikra a whigek, de volt a könyvelők, a könyvárusoknak is törzshelye. A közös kávézás könnyen eredményezhetett üzletet, illetve a szakmán belül is lehetett információkat szeretni.
1698-ban kávéházakban született meg a részvénypiac, a Lloyd’s Coffee House-ban a kereskedők és árusok a kávéház falain belül beszélhették meg biztosítási ügyeiket, melyből kinőtt a londoni biztosítási piac. De még a Sotheby’s és a Christie’s aukciói is a kávéházakhoz kötődtek.
De mi a helyzet Magyarországgal?
Magyarország a török hódítás miatt ismerhette meg a kávét. Az 1714-ben megnyílt első pesti kávéházat rengeteg követte. A kávézással együtt járt nemcsak a művelődés és a politizálás, hanem a kikapcsolódás is. A magyar kávéházakban lehetett dominózni, biliárdozni és kártyázni is.
Bár a fő téma sokszor a politika és gazdaság volt – ezt jól mutatja a Pilvax szerepe az 1848-as forradalomban – a kávéházak az évtizedek múlásával egyre inkább kulturközegekké váltak.
A Hadik, a Centrál, a Pilvax vagy a New York Café törzsvendégei kiteszik az irodalomtételek nagy részét. És nem csak diskurálni és kávét inni jártak ide az írók, költők, ezeken a helyeken szerkesztettek olyan nagyhírű irodalmi lapokat is, mint a Nyugat vagy A Hét, de sok regény is egy-egy fekete mellett születtet meg.
A kávé hippi, a kávé katolikus
Az USA-ban az olasz bevándorlók hamar felfedezték az olasz kávéházakat. Az 1950-es évekre, mikor az otthoni kávéfogyasztás már hétköznapi rutin volt, a kávéházakban egyre inkább elterjedt az amerikai folk, a kávé összekötődött a zenével. Az 1960-as évekre az USA teljes fiatalsága felfedezte magának a kávéházakat, melyek politikai központtá váltak.
A kultúrális színtéren is meghatározó kávéházak igazi központja Seattle lett, ahol megszületett a Starbucks, ami további kávézók nyitásával standardizálta az eszpresszó bár modellt. A 80-as évekre mindegyik kávéház más-más koncepcióval rendelkezett. Az, hogy kivel és hol kortyolja el a feketét, meghatározta személyiségét. Ezt maga az egyház is felfedezte és az Urat dicsérő vallási kávéházakat nyitott, jó kávéval és Biblia-órákkal.
Az 1990-es évektől kezdve a kisebb kávéházak a multik miatt megfogyatkoztak, manapság inkább egyetemek környékén és művészei negyedekben találhatók meg – vagyis a kávé fogyasztása továbbra is összetartozik a kultúrával és némi politikai diskurzussal.
A coffee to go kultúrával a kávézás magányos tevékenységgé vált, melynek lényege a gyors energiabevitel lett. Emellett egy kávézó meglátogatása presztízskérdéssé vált, egy jó kávé lefotózása a megfelelő beállításban és környezetben mutatója lett a jó életnek.
A kávé művészet
A modern kávézásnak van pozitívabb arca is. Napjainkban művészetté vált, hála az újhullámos kávézóknak, ahol profi baristák küzdenek a bisztrók olcsó kávéi és a franchise cégek coffee to go-i ellen.
A baristák minden kávéval máshogy bánnak – hiszen minden ország és farm kávébabja más elbánást igényel. Más pörkölést, más ph-értékű és hőmérsékletű vizet, és az sem mindegy, hogy flatwhite sima espresso készül-e belőlük.
A baristák és az újhullámos kávézók a kávézás és kávékészítés műfaját nem csak művészetté avanzsálták, hanem a kávét új közösségi szereppel is ruházták fel. A kávé ugyanis nem csak arra jó, hogy elfogyasztása mellett megbeszéljük mindennapjainkat vagy kössünk egy üzletet – hanem arra is, hogy profi elkészítése közben szerezzünk új barátokat, hobbit, hivatást – és megtanuljunk a lehető legnagyobb tisztelettel kezelni egy ezer éves múlttal büszkélkedő italt.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
