A dél-kaliforniai egyetem kutatói arra keresték a választ, hogy miként befolyásolja a döntési mechanizmusokat, ha stresszhatás alatt kell döntenünk – írja a Guardian. A “ballonkísérletben” számítógépen játszottak, nők és férfiak vegyesen. A virtuális lufikat fel kellett fújni; minél nagyobbra, annál több pénzt nyerhettek. Ha azonban túlfújták, a pénz elveszett. Az optimális pumpálásszám teljesen véletlenszerű volt, senki nem tudta, a következő löket nem durrantja-e ki a lufit.

A férfiak és a nők kockázatvállalása alig különbözött a kísérletben. Legalábbis annak az első felében, amikor nyugodtak voltak.

A helyzet akkor változott meg, amikor a kísérlet alanyait arra kérték, hogy jéghideg vízbe mártott kézzel fújják a virtuális léggömböket. Megemelkedett pulzusszámmal és vérnyomással már sokkal eltérőbb eredmények születtek. A nők ekkor kisebb kockázatot vállaltak, hamarabb abbbahagyták a lufifújást. A férfiak pont ellentétesen viselkedtek, mintha megrészegültek volna a kockázattól.

A Radboud Egyetem kutatója szerint mindez a hormonoknak, egész pontosan a kortizolnak köszönhető. Ruud van den Bos szerint ez a hormon, szemben az azonnal termelődő adrenalinnal, csak lassan kerül a véráramba, így biztosítva, hogy 20-30 perccel később is reagálni tudjunk a stresszhelyzetekre. Ez a kortizol felelős a nők és a férfiak eltérő reakciójáért is.

Hihetetlen összeget emészt fel a munkahelyi stressz Magyarországon

2014-ben 14 százalékkal nőtt a munkahelyi balesetek száma Magyarországon az előző évhez képest. 19 961 baleset történt, 78 ember meghalt. Szakértők szerint a balesetek oka leggyakrabban a kezeletlen munkahelyi stressz, ami 440 milliárd forint veszteséget okoz évről évre.

Agyban dől el

Egy másik kísérletben a dolgozók – nők és férfiak vegyesen – üzenetet kaptak főnöktől, hogy menjenek azonnal az irodába. Egy ilyen üzenet már önmagában is aggasztó, de a dolgozókat még meg is várakoztatták, mondván, a főnök épp telefonál. Mikor végre bejutottak a vezetőhöz, az azt mondta: “Az apám szívinfarktust kapott, azonnal repülök hozzá. Milyen munkát tud átvenni tőlem?”

Ebben a streszhelyzetben is eltérően reagáltak a nők és a férfiak. Az előbbiek azokat a feladatokat vállalták, amiket biztosan el tudnak végezni, azaz a képességeiken belül maradtak. Ezzel szemben a férfiak olyan projektekre csaptak le, amik nagyobb győzelemmel kecsegtettek, és sokkal kevésbé aggódtak amiatt, hogy tudják-e teljesíteni, vagy nem.

Lehet, hogy a válasz az eltérő agyműködésben rejlik? A luftballonos kísérletben azt is vizsgálták, az agy mely területei aktívak, amikor stresszhelyzetben kell döntenünk. Az eredmény megdöbbentő: a agy két része éppen ellentétesen reagált attól függően, férfi- vagy női agyról volt-e szó. A belső hártya, azaz putamen felméri, hogy ideje-e reagálni a stresszre, és üzenetet küld az agy többi részének: cselekedj most! Amikor az agy tulajdonosa kockázatot vállal, a szigeti lebeny, más néven az anterior insula küld jelet, körülbelül mintha azt mondaná: jajj, ez rizikós!

Férfiaknál mindkét agyterület nagyon erőteljesen működött, ami azt is jelenti, hogy a férfiakat az érzelmeik is befolyásolták a döntésben. Ez pedig pont ellentmond a hideg fejjel döntő férfiak sztereotípiájának. A női alanyoknál pedig pont az ellenkezőjét tapasztalták: egyik említett agyterület sem küldött annyira erőteljes figyelmeztetéseket, mint a férfiak esetében. Mintha a nők azt mondták volna: “Ne kapkodjunk. Csak a szükséges kockázatot vállaljuk be.” A férfiakkal szemben nem érezték azt a sürgető nyomást, ami elsietett, kockázatos döntésekre sarkallja őket.

A cégek harmada úgy tesz, mintha nem létezne munkahelyi stressz

A cégek harmadánál még mindig tabutéma a stressz, holott a munkavállalók több mint fele szerint a stressz jelenti a legnagyobb munkavédelmi kockázatot. Egy uniós felmérés szerint a megkérdezettek 27 százaléka tapasztalt depressziót vagy szorongást az elmúlt 12 hónapban.