Hercsel Adél
Hercsel Adél

Édesanyja Crohn-betegsége nyomán határozta el, hogy orvos lesz, és megpróbálja ennek a gyógymódját megtalálni. A napokban Nőkért és Tudományért díjat kapott Farkas Klaudiát kérdeztük a súlyos és elég gyakori betegségről, valamint arról, hogy fiatal nőként hogyan tud érvényesülni a kutatói pályán.

Osvát Ernő szerint azért vannak az idealisták, hogy tartsák a világban a lelket. Minden bizonnyal a legjobb értelemben vett idealisták közé tartozik a kislány, aki azért dönt az orvosi pálya mellett, hogy egy olyan súlyos betegséget kutasson, aminek tulajdonképpen sem az eredetét, sem a végső, hosszú távú gyógymódját nem ismerik.

Farkas Klaudia, az egyik legrangosabb, 2 millió forinttal járó tudományos elismerés, a L’Oreal és az Unesco által alapított Nőkért és Tudományért díj junior kategóriájának kitüntetettje akkor határozta el, hogy a jelenleg gyógyíthatatlan gyulladásos bélbetegségeknek, ezen belül a vastagbélgyulladások kezelésének fogja szentelni az életét, amikor édesanyjánál Crohn-betegséget diagnosztizáltak.

Farkas Klaudia belgyógyász
©

Ki töri át az üvegplafont?

Klaudiának a kutatásaihoz nem csupán erős elhivatottsága, ösztöndíja és elmondása szerint felkészült orvosi csapata van, hanem támogató családi háttere is.

„A párom is orvos, neki is van betegellátási tapasztalata, de ő évek óta az alapkutatásban dolgozik, hasnyálmirigy betegségekkel foglalkozik. Viccesen hangzik, de sokszor este, a nappaliban ülve jönnek elő a legjobb ötletek, amikor arról beszélgetünk, hogy kinek milyen napja volt. Mivel félig laikus a témához, sokszor rámutat olyan dolgokra is a tudományos munkámmal kapcsolatban, amire magamtól egyáltalán nem gondoltam. Most különösen nagy szükségem volt a párom, és a szüleink segítségére, mert a kisfiunk áprilisban született, én pedig pont a díjátadó napján, kedden tettem le a második szakvizsgámat: így már gasztroenterológusként is segíteni tudom a gyulladásos bélbetegeket.”

Klaudia azt mondja, hogy a tanulásban való segítséghez hatalmas összefogásra volt szükség, de végül úgy látja, minden nehézség ellenére megérte.

Ugyan a betegség típusától függően 2-5 % esély van arra, hogy a kicsi is beteg lesz, a doktornő és a főnöke is azt javasolja, hogy a betegek ne féljenek a gyermekvállalástól. „Az átlagpopulációhoz képest magasabb a rizikó, viszont nem akkora, hogy a gyerekvállalást megakadályozza. Szerencsére sok szép kisbaba született bélbeteg anyukától. Úgy látom, hogy a nőknek legtöbb esetben számos feladatot kell ellátniuk, ráadásul esetleg saját önbizalomhiányuk is gátolhatja őket a tudományos karrierükben. Szerintem, ha az embert érdekli a szakmája, nem sajnálja rá az időt, az energiát és a szorgalmat, egy jó csapatba kerülve, támogató családi háttérrel, nem állítom, hogy rengeteg küzdelem, és kompromisszum nélkül, de előbb-utóbb meg fogja találni a kellő belső egyensúlyt, és képes lesz áttörni az üvegplafont.”

Magyarország sereghajtó

A Világgazdasági Fórum legfrissebb jelentése szerint a nők évente átlagosan több mint egy hónappal dolgoznak többet, mint a férfiak. A világ 114 országára kiterjedő vizsgálat szerint újabb mélypontra érkeztünk, mert a munkával töltött idő és a bérezés tekintetében 2008 óta nem volt akkora szakadék a nemek közt, mint napjainkban, ami leginkább annak köszönhető, hogy az elmúlt 8 évben közel negyedmilliárd nő lépett be a globális munkaerőpiacra. A felháborító különbségek enyhítésén nyilván az sem segít, hogy a háztartásvezetés, a gyermeknevelés és az idősgondozás továbbra is klasszikus női munka. A kutatás szerint Magyarország az egyik sereghajtó a nemek közti gazdasági egyenlőségekben.

Előkelő helyen a ronda betegségek között

Klaudia kutatási területe, a Crohn-betegség, illetve „testvére”, a fekélyes vastagbélgyulladás az életminőséget legjelentősebben befolyásoló krónikus betegségek közé tartozik, melyek kezelése többnyire élethosszig tart. Arról nem is beszélve, hogy az esetek jelentős részében a terápia a kezelés folyamán hatástalanná válik. A betegség okozta kellemetlen tünetek miatt akár egy rövid utazás vagy egy hétköznapi bevásárlás is nehézséget okozhat, nem is beszélve a másodlagos pszichés tünetekről, amelyek legtöbbször az állandó kínzó fájdalom és az elszigeteltség következtében alakulnak ki.

Jellemző, hogy a betegség a húszas évek derekán, valamikor 20 és 30 éves kor között jelentkezik, a diagnosztikát pedig némiképp megnehezítheti, ha a beteg a tüneteket, például a hasmenést, a fogyást, a hányingert, vagy az alhasi görcsöket tipikus stresszreakciónak, a helytelen táplálkozásnak vagy valamilyen fertőzésnek tulajdonítja. „Amennyiben az említett panaszok heteken át tartanak, illetve véres széklettel, visszatérő hőemelkedéssel, lázzal párosulnak, mindenképp fel kell keresni egy belgyógyászati, gasztroenterológiai szakrendelést, mert nagy valószínűség szerint vastagbélgyulladás okozza a tüneteket” – mondja Farkas Klaudia.

Farkas Klaudia belgyógyász az UNESCO A nőkért és a tudományért elnevezésű ösztöndíj átvételekor 2016. október 25-én.
©

Nem a stressz okozza, de azért besegít

„Sajnos ráadásul ma egyre csak nő a betegek száma: évente közel 1000 új beteget diagnosztizálunk gyulladásos bélbetegséggel, aminek két fő típusa a fekélyes vastagbélgyulladás és a Crohn-betegség. Legjobb tudásom szerint 45-50 ezer közt lehet ma a betegek száma, fele-fele arányban, valamennyivel egy kicsit több lehet a Crohn-beteg.”

A mai napig nem tudjuk pontosan, hogy mi okozza a krónikus gyulladást, ezért számtalan teória keletkezett a betegség eredetéről. Az biztos, hogy a közkeletű elképzeléssel szemben ugyan a stressz valóban ronthat a beteg állapotán, például egy vizsgaszituáció a tünetek fellángolását okozhatja, de magát a betegséget nem a stressz váltja ki. A manapság legelfogadottabb elmélet szerint úgy néz ki, hogy az önmagát gerjesztő gyulladásos folyamatot egy genetikai fogékonyság talaján valamilyen környezeti tényező alakítja ki.”

Túltakarítottuk a világunkat

A sok X-összetevő közt a világszerte legelfogadottabb nézet szerint az elnyugatiasodott életmód állhat a betegség hátterében: például nagyobb eséllyel betegedhet meg az, akit mániákusan higiénikus környezetben töltötte a csecsemő és a korai gyermekkorát. Legalábbis ez következik azokból a vizsgálatokból is, amik kimutatták, hogy jóval több gyulladásos vastagbélbeteg kerül ki a higiéniát nem egyszer túlzásba vivő városi, mint a jóval természetesebb falusi környezetből. A 33 éves szegedi belgyógyász persze gyorsan hozzáteszi, hogy nem arról van szó, hogy évente mindenki etessen meg egy kiló házi poratkát a gyerekével: továbbra is törekedjünk a higiéniára, csak ne essünk túlzásokba.

„Nagy valószínűséggel a helytelen táplálkozásnak is fontos szerepe lehet a gyulladásos folyamat aktiválásában, a gyorséttermi ételek és tartósítószerek gyakori fogyasztása is felmerült a betegség hátterében szerepet játszó tényezőként. Sajnos azonban úgy néz ki, önmagában csak diétával nem előzhető meg és nem is kezelhető a betegség, a tünetek fellángolásánál viszont a zsíros és a túl fűszeres ételek fogyasztását nem javasoljuk a betegeknek” – mondja Klaudia.

©

titokzatos TNFα

Ugyanakkor a gyulladásos bélbetegségek pontos háttérismeretének hiányánál már csak egyvalami aggasztóbb: az, hogy a gyulladásos bélbetegségek pontos háttérismeretének hiányánál fogva a terápia nem specifikus, elsősorban a gyulladás megszüntetésére irányul. A gyógyszeres kezelések közül pedig a jelenleg legígéretesebbnek tartott terápia egyikének hatékonysága a betegek kb. 40 százalékánál a kezelés során drámai csökkenést mutat.

Klaudia és kollégái a Szegedi Tudományegyetem I. számú Belgyógyászati Klinikáján pont ezt a jelenséget kutatják. „A célunk az, hogy néhány éven belül egy olyan betegségmodellt hozzunk létre, amellyel a gyulladásos bélbetegségek patomechanizmusa részletesebben vizsgálható, illetve új terápiás célpontok azonosítására is lehetőséget ad.”

A kutatócsoport, melyben Klaudia is dolgozik, most épp a hatásvesztés eddig tisztázatlan okaira keresi a választ: ennek megértéséhez párhuzamosan szeretnék vizsgálni a bél nyálkahártyában sikeresen azonosított TNFα nevű fehérjét, azt a gyulladásos fehérjét, ami nagyon komoly szerepet játszik az önmagát gerjesztő gyulladásos folyamat kialakulásában.

„A L'Oréal - UNESCO A nőkért és a tudományért díjat tulajdonképpen azért kaptam, hogy még jobban fel tudjuk tárni annak a gyógyszernek a hatását, és azt, hogy ezt a gyulladást okozó fehérjét hogyan lehet még hatékonyabban támadni. A kutatásaink eredményei segíthetnek, hogy néhány éven belül elérhetővé váljon a személyre szabott gyógymód a gyulladásos bélbetegségben szenvedő betegek számára. Így biztonságosabbá és költséghatékonyabbá válhat a terápia, arról nem is beszélve, hogy a betegeknek így egyből a számukra legmegfelelőbb gyógyszer adhatjuk, és kevesebb mellékhatással kell majd számolni.”

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Rákkeltő anyagot találtak egy Magyarországon gyártott kakaóporban

Rákkeltő anyagot találtak egy Magyarországon gyártott kakaóporban

Az érkező vonat előtt szlalomozott át egy autós Százhalombattánál

Az érkező vonat előtt szlalomozott át egy autós Százhalombattánál

Marabu Féknyúz: Nicsak, kit idéz Orbán?

Marabu Féknyúz: Nicsak, kit idéz Orbán?

Jó hír jött a fellőtt magyar zsebműholdakról

Jó hír jött a fellőtt magyar zsebműholdakról

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

Először született gyermeke egy rákbeteg nőnek mesterségesen érlelt és lefagyasztott petesejtekből

Társadalmi kérdéseket boncolgat a ma induló Berlini Nemzetközi Filmfesztivál

Társadalmi kérdéseket boncolgat a ma induló Berlini Nemzetközi Filmfesztivál