Hercsel Adél
Hercsel Adél
Tetszett a cikk?

Szinte minden komolyan vehető nemzetközi fórum jelentős terrorfenyegetettséget jósol 2017-re. Ez alól nem kivétel az élelmiszerlánc sem: a hazai szakértők úgy vélik, egyre fokozódik a bioterror veszélye. De pontosan mit akarnak, és mivel mérgeznének bennünket az élelmiszer-terroristák?

Belegondolt már valaha, hogy az élelmiszer, amit legutóbb a kosarába rakott a szupermarketben, vagy amit épp a helyi termelői piacon szerzett be, mennyi eséllyel fertőzheti meg? És akkor még meg sem említettük a random, útszéli utcai árusokat, strandokat és fesztiválokat: te jó ég, ott mi lehet? Egy jó kis szalmonella? Calici vírus? E. coli baktérium? Fekete himlő? Takony-, illetve kergemarhakór? Esetleg lépfene? Továbbá mi a helyzet az éttermekben felszolgált, állítólag áfacsökkentett menüvel? Ne is folytassuk!

Nyilván egyetlen boltot, éttermet és iskolai menzát sem szeretnénk alaptalanul befeketíteni, a bizalmat pedig végképp nem szeretnénk aláásni, itt most sokkal inkább a túlélés érdekében belénk táplált természetes félelemről, és az emberi fantázia sötét kis játékairól van szó. Arról nem is beszélve, hogy a hatóságok legnagyobb igyekezete ellenére sem lehet minden fagyibódé mellé ellenőrt állítani.

©

Az élelmiszerlánc-biztonság szakértői szerint a társadalmi-gazdasági konfliktusok folyamatos éleződése és a globalizáció következtében a bioterror-támadások veszélye térben és időben is egyre közelebb kerül Magyarországhoz. Lakner Zoltán, a Szent István Egyetem Élelmiszeripari Gazdaságtan Tanszékének vezetője, a szintén ott tanító Kasza Gyula, aki egyben a NÉBIH munkatársa, illetve Ózsvári László, az Állatorvosi Egyetem tanszékvezetője közös tanulmányában azt is megjegyzi, hogy mivel nyitott, az élelmiszerlánc különösen sérülékeny, kritikus infrastruktúra, és a biotechnológia fejlődése miatt a bioterrorizmus elleni védekezés kialakítása egyre bonyolultabb.

„Reális esélye van annak, hogy a bioterror-támadást olyan kórokozókkal hajtják végre, amelyek az adott földrajzi területen alig ismertek” – szerepel konklúzióként az Állatorvosok Lapjában megjelent dolgozatban. Az állítást mi sem támasztja alá jobban, mint az, hogy egy kísérlet során, amerikai biológusok kíváncsiságból a kereskedelemben beszerezhető DNS-szakaszok és az interneten elérhető információ birtokában már képesek voltak a gyermekbénulásért felelős poliovírus létrehozására.

Így tehát, ma, a deep web, illetve az információ felszabadításának és megállíthatatlan terjedésének korszakában mindennél aktuálisabbak Szilárd Leó intelmei, aki az atomprogram kezdetén az elsők közt hívta fel a döntéshozók és a kutatók figyelmét arra, hogy milyen esetleges negatív következményekkel járhat, ha bizonyos tudományos eredmények nyilvánosságra kerülnek. Csak egy példa: a szakemberek szerint létezik a méreg, amiből elég lenne pár grammot tenni a budapesti ivóvízkészletbe ahhoz, hogy a fél lakosság a föld alá kerüljön. Ettől azonban nem kell tartani: Kasza Gyula szerint ivóvizeink védelme világviszonylatban is szuperbiztonságos. (Aki nem hiszi, az erről szóló szakirodalmat itt találja.)

Számolva a feltevés súlyos etikai és emberi jogi vonzataival, a magyar kutatók továbbá azt is felvetik, hogy az amerikai és az európai felsőoktatás egyre nemzetközibb jellege szintén potenciális veszélyforrás lehet. Bármennyire is diszkriminatív, attól még tény, hogy az USA és Nagy-Britannia évről évre szűkíti az egyetemeikre felvett, harmadik világbeli hallgatók és doktoranduszok körét, mert kimondva-kimondatlanul tartanak attól, hogy például az arab fiatalok pont az ő jól felszerelt, színvonalas képzésük segítségével képzik ki magukat, többek közt bioterror-akciók elkövetésére alkalmas terroristává. „Nyilvánvaló, hogy ezek a hallgatók növekvő számban jelennek meg a közép-kelet-európai országok igényes, világszínvonalú intézményeiben” – összegzik írásukban a magyar szakértők.

Fekáliás nyílvessző, pestises dögkút

Egyébként mindenki megnyugodhat: a bioterrorizmus, vagy, ahogy egyes szakértők emlegetik, az élelmiszer-, illetve az agrárterrorizmus egyidős az emberiség történetével. De tulajdonképpen mi is az a bioterrorizmus, ami az előrejelzések szerint ennyire fenyeget bennünket? Az ősidőkben például bevett módszer volt a fekáliás nyílvesszővel lövöldözés, majd a kutak mérgezése. Egyes teóriák szerint a nagy középkori pestisjárványok részben azért terjedhettek el különösen széles körben, mert a háborúk során pestises hullákat dobáltak a várfalakon át.

Napóleon látogatása a jaffai pestiseseknél 1799-ben
©

Bár, ha szigorúan kategorizálunk, ezek inkább tűnhetnek „praktikus” hadviselési eszközöknek, mint klasszikus bioterror-cselekedetnek, a valódi, elsősorban félelemkeltésre szolgáló bioterrorizmus története az első világháborúval kezdődött. A németek feltehetően Dilger doktor vezényletével 1915-ben amerikai dokkmunkásokat fizettek le, hogy a takonykórt injekció, illetve kockacukorba rejtett ampulla formájában juttassák az ellenséges Nagy-Britanniába szállítandó igásállatok szervezetébe. Valószínűleg a németek akcióját nem koronázta siker, az viszont elszántságukat mutatja, hogy a háború után több német nagykövetség épületében is titkos mikrobiológiai laboratóriumra bukkantak.

Majd a második világháború során szó szerint elszabadult a pokol: ekkor került sor minden idők legrettenetesebb bioterror-akciójára, mely összesen 440 ezer kínai halálát követelte. A japán hadsereg hírhedt 731-es egysége akkoriban a mai Kína területén található Harbinban kísérletezett minden lehetséges rémséggel. Miközben a japán hadsereg foglyain kegyetlen emberkísérleteket végeztek, kolerát hordozó, továbbá pestissel fertőzött bolhákat tenyésztettek. A genocídiumhoz később az vezetett, hogy a mutáns rovarokat katonai repülőkről permetezték szét Kína felett.

A bioterror-akták nem meglepő módon őriznek egy szektás történetet is. 1984-ben az Egyesült Államokban került szalmonella a salátaszószba, mert egy Oshó nevű vallási guru elvakult hívei szerették volna manipulálni a Wasco megyei választásokat a szavazókorú lakosság távoltartásával. Az akkori híradások szerint a szalmonella végül 754 embert betegített meg, közülük 45-en kórházba is kerültek. Arra pedig biztosan mindenki emlékszik, hogy 2001-ben mekkora riadalmat váltott ki a lépfene, amit feltehetően – az azóta öngyilkosságot elkövetett – Bruce Edwards Ivins mikrobiológus levelek formájában juttatott el amerikai politikusokhoz és médiaszemélyiségekhez. Az anthraxszal elkövetett bioterror akció végül öt halálos áldozatot követelt.

Anthrax-tartalmú boríték vizsgálata 2001. december 5-én.
©

Zombiapokalipszis

Mindezek után talán nem véletlen a fogékonyságunk a biohorror különböző verzióival operáló filmekre, sorozatokra és könyvekre. Hosszan lehetne sorolni a példákat a védett férfiak és a zombi apokalipszisok színes-szagos világából, ahol az emberiség maradéka megvadulva küzd a túlélésért egymással, az elemekkel és a lényekkel.

Az már a félfikció félig vérre menő világához tartozik, mikor 2001-ben az Egyesült Államokban a Fekete tél fedőnevű szimulációs gyakorlat során arra voltak kíváncsiak, hogy a lehető legrosszabb forgatókönyv szerint mi történne, ha feketehimlő-támadás érné Oklahoma városát. Az eredmény nem lett szép, el is gondolkodtak utána az amerikaiak, akikről kiderült, hogy kellő eszköz és tapasztalat híján, finoman szólva sem lennének a helyzet magaslatán.

Amint - a szimuláció kezdetén - az amerikai járványügyi központ bejelenti, hogy 20 fekete himlős megbetegedést regisztráltak a városban, egyből kitör a pánik. Kétségbeesett emberek lepik el a kórházakat és a háziorvosi rendelőket, félve attól, hogy ők is elkapták a betegséget, amit a mai napig az emberiség egyik legpusztítóbb halálos, ragályos fertőzéseként tartanak számon. (Kölcsey egyik szemét is a fekete himlő vitte el.) Miután a várost vezető Keating szenátor szükségállapotot hirdet, a fertőzés pár nap múlva felüti a fejét Georgiában és Pennsylvániában is. 2 héttel az első nap után 15 államból összesen 300 halottja van a járványnak. Az egészségügyi ellátórendszer kezéből kezd kicsúszni az irányítás, mert nincs elég oltóanyag: kiderül, hogy mindössze 15 millió vakcina áll rendelkezésre a szövetségi raktárokban. Nem csoda, hogy hamarosan szó szerint egymás torkának esnek az emberek az elérhető oltóanyagokért.

©

Az ügy természetesen nem marad politikai következmények nélkül: a központi kommunikáció erősen gyanítja, hogy iraki terroristák követhettek el bioterror-támadást az ország ellen a hímlővírus-törzsek behozatalával. Mire 14 ezer új fertőzést jelentenek, és a hatóságok kezéből látványosan kicsúszik az irányítás, addigra az amerikai kormány szankciókat vezetett be Irak ellen, és zajlik a háború a Közel-Keleten, nem mellesleg megbénult az amerikai kereskedelem.

Az ezt követő Atlanti vihar még ennél is ambiciózusabb vállalkozás volt, mikor azt feltételezte, hogy Nyugat-Európa és az USA több nagyvárosában egyszerre történik bioterror-támadás. A szimuláció tapasztalatai hasonlóak voltak, mint a Fekete tél esetén. Riasztó, hogy kiderült, mennyire gyenge lenne a kommunikáció az egyes országok különböző válságkezelési szervei közt, gondoljunk csak az Érkezés című filmre.

Amiben Magyarország az EU-nak is példát mutat

Biztonságpolitikai berkekben mára legendássá vált Tommy Thompson volt amerikai egészségügyi miniszter intelme, aki 2005-ös leköszönő beszédében arról értekezett, hogy fogalma sincs, a terroristák az ikertornyok helyett miért nem az élelmiszerláncukat támadták, mikor ezt nagyon könnyű lett volna megtenni. Az Egyesült Államok, illetve az Európa Unió, és ezen belül Magyarország azóta számtalan lépést és erőfeszítést tett azért, hogy a jósolt bioterror-tragédia ne következhessen be.

Nyilván számunka a magyar helyzet a legérdekesebb: az EU-n belül egy összehangolt és folyamatosan fejlődő gyorsriasztási rendszer működik, amely minket is véd. Kasza Gyula szerint az élelmiszerláncot tekintve a magyar rendszer az EU-ban is a jobbak közé sorolható, mert a hazai felügyelet az elsők között tért át a láncszemléletre, vagyis az egyes szakterületeket ma már integráltan kezeli. Ennek révén sokkal gyorsabban azonosíthatók a problémák és könnyebb a megoldás is, különösen a bonyolultabb vagy az ismeretlen eredetű esetekben.

„A világon az egyik legbiztonságosabb gazdasági övezetként tartanak bennünket számon. Ugyanakkor az élelmiszer-ellátási rendszer sérülékenysége a természetéből fakadóan mindig adott lesz, de a bioterror veszélye nálunk nem jelent különösebben magas kockázatot.” Ennek ellenére a NÉBIH 2013 és 2022 közötti időszakra kiadott Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiájának keretein belül a szakemberek folyamatosan dolgoznak a bioterror-elhárító országos akcióterven.

Félni tehát nem kell, de azért addig is jobb, ha résen vagyunk, mert a NÉBIH becslései szerint a teljes magyar élelmiszer-forgalom 25-30%-a érintett lehet a feketegazdaságban. A legális élelmiszerláncon kívül forgalmazott élelmiszerek biztonságát pedig senki nem garantálja.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Tud már tudatosan álmodni? 3 tipp

Tud már tudatosan álmodni? 3 tipp

Márciusban érkezik Magyarországra az EP tényfeltáró delegációja

Márciusban érkezik Magyarországra az EP tényfeltáró delegációja

Két éve nyitott, másodszor lett az ország legjobb étterme a Stand

Két éve nyitott, másodszor lett az ország legjobb étterme a Stand