Pestises juhokat és kecskéket talált a Nébih Zala megyében
A betegséget Zala megyében regisztrálták.
A betegséget Zala megyében regisztrálták.
Közvetve még ma is nyögjük a középkori fekete halál, azaz a második pestisjárvány következményeit – derül ki egy közelmúltbeli nemzetközi kutatásból.
A londoni Francis Crick Intézet kutatóinak 4000 éves bronzkori sírokban fekvő maradványokból sikerült kimutatni a Yersinia pestis (Pasteurella pestis) jelenlétét.
Az amerikai kutatók 206 csontváz fogazatából vett DNS-mintát vizsgáltak meg, és kiderült, hogy a pestisjárvány az eddigi legerősebb szelekció volt az emberiség történetében.
A középkori Fekete Halál az emberi történelem legpusztítóbb pestisjárványa volt, amelynek következtében becslések szerint 75-200 millió ember halt meg Európában.
A különböző karakterek bőrébe egyszerre bújó nagymester a Netflix őrült minisorozatában fog brillírozni.
A himlő kivételével a történelem során egyetlen járvány kórokozója sem tűnt el, és kevés pandémia ért véget hirtelen, inkább a lassú elmúlása a jellemző.
Hosszú járványra számíthatunk – állította Vargha Dóra tavaly tavasszal. Igaza lett. A járványtörténész a mostani pandémia és a korábbiak közötti hasonlóságokról, valamint arról beszélt, eljöhet-e a Covid-mentes világ.
A betegséget okozó baktérium nyomát egy 5 ezer éve elhunyt ember maradványában mutatták ki. A genetikai elemzés szerint ez a törzs nem volt annyira fertőző.
Három és fél évszázaddal ezelőtt, 1665-ben egy pusztító járvány söpört végig Anglián, amely csak Londonban a lakosság negyedét, 100 ezer áldozatot követelt. De vajon hogyan védekeztek akkor, hogyan kezelték a betegeket és milyen óvintézkedéseket vezettek be? És párhuzamba hozhatók-e ezek a mai megoldásokkal? Vasárnap este 21 órakor a Viasat History Járvány: A nagy pestis című háromrészes dokumentumfilmje ennek jár utána.
Óvatlan mozdulat a vakcinakísérletnél a szer tesztelését nem kiváró felettesek kedvéért, és máris terjedt a pestis Moszkvában, 1939-ben. A Magyarországon jól ismert szerző nem pusztán fikciót írt, pályáját genetikusként kezdte, kutatóként kollégájától hallotta a hátborzongató történetet.
A betegség orvosi segítség nélkül 24 órán belül halálos lehet.
Egy 350 évvel ezelőtti járvány sokban hasonlított az idén látottakhoz - persze ugyanennyire sok mindenben különbözött is attól.
Hatalom- és tőkekoncentráció, a tolerancia csökkenése, idegengyűlölet, létbizonytalanság és egzisztenciális félelmek - a járványok sok száz évvel ezelőtt, így a XIV. században is ezekkel a társadalmi hatásokkal jártak. Nincs új a nap alatt.
A pestisjárványokat le tudták lassítani karanténok elrendelésével, a kolerát viszont ezzel a módszerrel sem lehetett a határokon megállítani. Széchenyi Istvánt sem, amint erről maga számolt be naplójában.
Giovanni Boccaccio már az 1300-as években tudta, hogy a mentális jólétnek milyen fontos szerepe van járvány idején. A Dekameron receptjét ma is érdemes megfontolni.
Orvosnak, gyógyítónak, koldusnak öltözött velenceiek tucatjai vettek részt a Tenger Királynőjét megtizedelő nagy pestisjárvány emlékére tartott felvonuláson, miközben Észak-Olaszországban gyors ütemben nőtt a hét vége óta az új koronavírussal fertőzöttek száma.
A deportálható külföldiek az új koronavírus mellett a HIV, a B és a C típusú hepatitisz, a tbc, a lépfene, a pestis, a lepra és más betegségek hordozói lehetnek.
Nagyon érdekli a koronavírus, és a feszültséget filmekkel vezetné le? Íme, egy kis filmlista a járványokról.